Back Alpokalja CEB Alpenostrand German Alpokalja English Alpokalja Spanish Alpokalja French Alpokalja GL Alpsko predgorje (Mađarska) Croatian Alpokalja Italian Alpenostrand LLD Alpokalja NN
| Alpokalja | |
 | |
| Elhelyezkedés | Nyugat-magyarországi peremvidék |
| Besorolás | középtáj |
| Fontosabb települések | Sopron, Kőszeg, Szombathely |
| Népesség | |
| Népesség | 94 569 fő (2001) |
| Népsűrűség | 111,1 fő/km² (2001) |
| Városi népesség | 71,9% (2001) |
| Községek átlagos népességszáma | 681 fő (2001) |
| Településsűrűség | 4,0 / 100 km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 851 km² |
| Legmagasabb pont | Írott-kő (882 m) |
| Folyóvizek | Ikva, Gyöngyös, Perint, Sorok, Pinka |
| Résztájegységek | Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja, Vas-hegy, Pinka-sík, Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Alpokalja
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 22′, k. h. 16° 32′47.366667°N 16.533333°EKoordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 16° 32′47.366667°N 16.533333°E | |
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Tágabb értelmezés: A tágabb természetföldrajzi kontextusú Alpokalja (németül Alpenostrand) a Keleti-Alpok keleti előterében húzódó középhegységi vonulatokat, peremi és köztes helyzetű medencéket és völgyeket magába foglaló átmeneti terület összefoglaló elnevezése. Északról a Duna–Morva-medence, keletről a Kisalföld és a Vas–Soproni-síkság, délről a Mura–Rába-dombvidék határolja. Északi irányból dél felé haladva a vidéket alkotó kistájak: Lajta-hegység, Vulka-medence, Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Rozália-hegység, Soproni-hegység, Bucklige Welt, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja és Vas-hegy. Ennek a természetföldrajzi egységnek a határait gyakran kitágítják, és az Alpokalja részeként tekintenek a délebbi helyzetű, Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén húzódó, alacsonyabb tengerszint feletti magasságú Mura–Rába-dombvidékre is, amelynek kistájai: Heáncföld, Felső-Őrség, Németújvári-dombság, Lapincs-völgy, Ilz–Feistritz-dombság, Felső-Rába-völgy, Kelet-Stájer-dombság és Vendvidéki-dombság. E kiterjedt területek régebbi magyar elnevezéseiként ismert a Dunántúli-Alpok, a Duna–Dráva közti Alpok vagy az Osztrák–Stájer-határhegységek.
Szűkebb értelmezés: A magyarországi földrajztudomány és az akadémiai hátterű Magyarország kistájainak katasztere megkülönböztet egy, az előzőnél szűkebb értelmű Alpokalja-fogalmat. Ez a Nyugat-magyarországi-peremvidék legnyugatibb, a Kisalföld nagytájától, valamint a Vas–Soproni-síkságtól, a Kemenesháttól és a Zalai-dombságtól elkülönülő, 851 km²-es középtája, amelynek nyugati kiterjedését a magyar–osztrák államhatár jelöli ki. Ennek kistájai északról dél felé haladva: Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja, Vas-hegy, Pinka-sík, Felső-Őrség és Vasi-Hegyhát. Az akadémiai tájfelosztás alternatív változatát kidolgozó Hajdú-Moharos József értelmezése szerint a Pinka-sík már nem az Alpokalja vagy Sopron–Kőszegi-hegyvidék, hanem a Vas–Soproni-síkság része. Ez a cikk alapvetően a Magyarország kistájainak katasztere adataira épül.