Aniosz

Aniosz
Aineiasz találkozása Aniosszal Johann Wilhelm Baur(wd) képén
Nem	férfi
Szülei	Rhoió Kreusza Apollón
Házastárs	Dorippa
Gyermekei	Androsz Spermo Elais Oeno Myconus Thasius

Aniosz (Ἄνιος) görög mitológiai alak, Délosz királya, Apollón papja.

Apja maga Apollón volt, anyja Rhoeó, Sztaphilosz és Khrüszothémisz lánya.^[1] Aniosz vagy Déloszon, Apollón szent szigetén született, vagy Euboeán, mert anyját, Rhoeót egy ládában a tengerre tette Sztaphilosz, amikor megtudta, hogy hajadonként gyermeket vár. Rhoeó a kisbabát Apollón oltárára tette, és azt mondta, ha az ő gyermeke, gondoskodjon róla.^[1] Rhoeó ezután feleségül ment Zarexhez, aki így Aniosz törvényes apja lett. Apollón egy ideig nevelte a gyermeket, megtanította neki a jövőbe látás tudományát. Aniosz később Apollón papja lett.

Aniosznak három lánya született: Oenó, Spermó és Elaisz, akiket összefoglaló néven Oenotropaéként ismernek, valamint három fia: Androsz, Mükonosz és Thaszosz. Anyjuk Dorippé volt, egy trák nő, akit Aniosz egy ló áráért váltott ki az őt elrabló kalózok fogságából^[2] Dionüszosz a három lánynak azt a képességet ajándékozta, hogy borrá, búzává vagy olajjá változtathassanak bármit, amit akarnak.^[3] Mikor a görögök Trója ellen vonultak és közben kikötöttek Déloszon, Aniosz megjósolta, hogy csak a tizedik évben fogják megnyerni a háborút, és felajánlotta nekik, hogy kilenc évig maradjanak nála, a lányai majd ellátják őket élelemmel. Mikor Agamemnón ezt meghallotta, erővel magával akarta vinni a lányokat, hogy étellel és borral lássák el hadseregét, ők azonban Dionüszoszhoz imádkoztak, aki galambokká változtatta őket.^[4][5]

Aniosz három fia közül kettő, Androsz és Mükonosz az azonos nevű szigetek névadói lettek.^[6] Thaszoszt kutyák marcangolták szét, innentől kezdve tilos volt kutyát tartani Délosz szigetén.^[7][8]

Aniosz később segített régi barátja, Ankhiszész fiának, Aeneasnak és kíséretének, amikor Trójából menekültek és a leendő Róma helye felé tartottak.^[9][10] A mítosz egy ritka változata szerint Aeneas feleségül vette Aniosz lányát, Laviniát (vagy Launát), aki apjához hasonlóan képes volt megjósolni a jövőt, és született egy fiuk, akit szintén Aniosznak hívtak.^[11][12]

1. ↑ ^{a b} Tripp, Edward. The Meridian Handbook of Classical Mythology. Meridian, 1970, p. 52.
2. ↑ Etymologicum Magnum 293. 39, ed. by Friedrich Sylburg, p. 266 (under Δωρίππη)
3. ↑ Pszeudo-Apollodórosz: Bibliothéka, Epitome of Book IV, 3. 10
4. ↑ Ovidius Átváltozások, 13. 631-640 – itt el is hurcolja őket, és csak azután változnak galambbá, hogy megszöktek.
5. ↑ Servius kommentárja Virgilius Aeneiséhez, 3. 80
6. ↑ Bizánci Sztephanosz, s. vv. Andros, Mykonos
7. ↑ Ovidius: Íbisz, 477
8. ↑ Hyginus: Fabulae, 247, itt Thasziusznak hívják.
9. ↑ Virgilius, Aeneis, 3. 80-83, Servius kommentárjával
10. ↑ Ovidius, Átváltozások, 13. 622 ff
11. ↑ Halikarnasszoszi Dionüsziosz: Roman Antiquities, 1. 59
12. ↑ Aurelius Victor, Origo Gentis Romanae, 9