Ankerit | |
Általános adatok | |
Névváltozatok | barnapát |
Képlet | Ca(Fe,Mg,Mn)(CO3)2 |
Kristályrendszer | trigonális |
Elemi cella | a = 4.8312(2) Å; c = 16.1663(3) Å; Z = 3 |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
Csoport | Dolomitcsoport |
Azonosítás | |
Megjelenés | romboéderes kristályok vagy szemcsés tömegek |
Szín | szürke, fehér vagy kissé vöröses |
Porszín | színtelen |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | áttetsző vagy átlátszatlan |
Keménység | 3,5-4,0 |
Hasadás | minden lap mentén jól hasad |
Törés | egyenetlen |
Oldhatóság | sósavban oldódik |
Sűrűség | 2,9-3,8 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ankerit témájú médiaállományokat. |
Az ankerit vas, magnézium és mangán tartalmú karbonátásvány. Gyenge minőségű vasérc. 1825-ben az osztrák Alpokban fedezte fel Wilhelm Haidinger bécsi geológusprofesszor és Mathias Joseph Ankerről, (1771–1843) a Grazi Egyetem ásványtani tanszékének professzoráról nevezte el.