Fenilefrin

Fenilefrin
IUPAC-név
(R)-3-[1-hidroxi-2-(metilamino)etil]fenol
Kémiai azonosítók
CAS-szám	59-42-7, 61-76-7 (hidroklorid)
PubChem	6041
ChemSpider	5818
DrugBank	APRD00365
KEGG	D08365
ChEBI	8093
ATC kód	C01CA06, R01AA04, R01AB01, R01BA03, S01FB01, S01GA05
Gyógyszer szabadnév	phenylephrine
Gyógyszerkönyvi név	Phenylephrinum, Phenylephrini hydrochloridum
SMILES O[C@H](c1cc(O)ccc1)CNC
InChI 1/C9H13NO2/c1-10-6-9(12)7-3-2-4-8(11)5-7/h2-5,9-12H,6H2,1H3/t9-/m0/s1
InChIKey	SONNWYBIRXJNDC-VIFPVBQESA-N
UNII	1WS297W6MV
ChEMBL	1215
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C9H13NO2
Moláris tömeg	167,21 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság	38% through GI tract
Metabolizmus	máj (monoamin-oxidáz)
Biológiai felezési idő	2,1–3,4 óra
Fehérjekötés	95%
Terápiás előírások
Jogi státusz	GSL
	OTC
Terhességi kategória	C (US)
	B2 (AU)
Alkalmazás	Oral, intranasal, ophthalmic, intravenous, intramuscular

A fenilefrin szelektív adrenerg^[1] α₁-receptor-agonista. Orrdugulás ellen, pupillatágítóként és vérnyomásnövelőként használják.

Kevesebb mellékhatása van, mint a hasonló célra használt pszeudoefedrinnek, ezért annak helyettesítésére is forgalmazzák. Az utóbbi időben azonban komoly kétségek merültek fel a szájon át szedett fenilefrin orrdugulás elleni hatásosságát illetően.

1. ↑ Lásd: adrenalin.