Foszfor-monoxid | |||
Más nevek | oxofoszfanil, oxidofoszfor(•), foszforil | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 14452-66-5 | ||
PubChem | 6857426 | ||
ChemSpider | 5256764 | ||
ChEBI | 29315 | ||
| |||
InChIKey | LFGREXWGYUGZLY-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 416 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | PO | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A foszfor-monoxid instabil szervetlen gyök, képlete PO.[2]
A foszfor-monoxid egyike az űrben észlelt kevés foszforvegyületnek. További, az űrben talált foszforvegyületek a PN, a PC, a PC2, a HCP és a PH3. A VY Canis Majoris csillag körüli héjában és az AFGL 5142 csillagbölcsőben is észlelték. A vegyület feltehetően eleinte csillagbölcsőkben jött létre, majd csillagközi üstökösök szállították az űrben, illetve a korai Földre.[2][3][4]
A foszfor-monoxid szerepet játszik a foszfor fénykibocsátásában.