Giewont | |
A Giewont dél felől | |
Magasság | 1895 m[1] |
Hely | Lengyelország, Kis-lengyelországi vajdaság |
Hegység | Liptói-havasok, Tátra, Északnyugati-Kárpátok |
Relatív magasság | 170 m |
Dominancia | 1,31 km |
Legmagasabb pont | Nagy-Giewont (1895 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 15′ 02″, k. h. 19° 56′ 02″49.250556°N 19.933889°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 02″, k. h. 19° 56′ 02″49.250556°N 19.933889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giewont témájú médiaállományokat. |
Giewont Lengyelország egyik leghíresebb hegye. A Nyugati-Tátrában fekszik a Tátrai Nemzeti Park területén. a Zakopanéba látogató turisták kedvelt célpontja. Három hegycsúcsa a
Nagy-Giewont és Hosszú-Giewont csúcsait a mély Csorba-nyílás (Szczerba, 1823 m) választja el egymástól.
A Giewont észak oldala egy nagyon meredek, szinte függőleges 600-650 m magas mészkőfal, mely a Tátrai Nemzeti Park szabályozása miatt se turisták, se hegymászók által nem látogatható.
A hegyre tekintők egy alvó lovagot vélnek felfedezni, kinek a feje a Nagy-Giewont, teste pedig a Hosszú-Giewont.
Egy legenda szerint a Giewonton található barlangokban II. Boleszláv, más néven Merész Boleszláv király (lengyelül Bolesław Śmiały) lovagjai alszanak, akik majd akkor ébrednek fel mikor Lengyelország veszélyben lesz és szükség lesz rájuk.