Giewont | |
![]() | |
A Giewont dél felől | |
Magasság | 1895 m[1] |
Hely | ![]() |
Hegység | Liptói-havasok, Tátra, Északnyugati-Kárpátok |
Relatív magasság | 170 m |
Dominancia | 1,31 km |
Legmagasabb pont | Nagy-Giewont (1895 m) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Giewont témájú médiaállományokat. |
Giewont Lengyelország egyik leghíresebb hegye. A Nyugati-Tátrában fekszik a Tátrai Nemzeti Park területén. a Zakopanéba látogató turisták kedvelt célpontja. Három hegycsúcsa a
Nagy-Giewont és Hosszú-Giewont csúcsait a mély Csorba-nyílás (Szczerba, 1823 m) választja el egymástól.
A Giewont észak oldala egy nagyon meredek, szinte függőleges 600-650 m magas mészkőfal, mely a Tátrai Nemzeti Park szabályozása miatt se turisták, se hegymászók által nem látogatható.
A hegyre tekintők egy alvó lovagot vélnek felfedezni, kinek a feje a Nagy-Giewont, teste pedig a Hosszú-Giewont.
Egy legenda szerint a Giewonton található barlangokban II. Boleszláv, más néven Merész Boleszláv király (lengyelül Bolesław Śmiały) lovagjai alszanak, akik majd akkor ébrednek fel mikor Lengyelország veszélyben lesz és szükség lesz rájuk.