Haiga

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A haiga (japánul 俳画) a japán festészet egy formája mely magába foglalja a haikai művészetét is. A haigák jellemzően haiku költők (haijin) munkái és gyakran a haiku versek velejárói. Csakúgy, mint a versek melyekhez társulnak, a haigák is egyszerű szerkezetűek, gyakran a mindennapi élet alapos megfigyelésein alapulnak. Stilisztikailag azonban nagyon sokszínűek, változatosak, a festők személyes képzettségén és preferenciáján alapulnak, de általában a korstílusnak megfelelő hatásokat is tükröznek, magukon viselnek. Ilyen például a Kanó iskola irányzata, a minimalista zen festészet és az otszu-e irányzat, miközben a nanga tradíció esztétikai attitűdjét is az olvasók elé tárják. Néhányuk pedig a fametszetek festészetét eleveníti fel. A képek nem csupán kiegészítői ezen verseknek, mélyebb jelentést, az érzések és az érzelmek jobb megértését szolgálják. A hold az egyik legkedveltebb téma ezeknél a képeknél és verseknél, melyet sokszor a zen körrel, az ensó-val jelenítenek meg, mely számos jelentést hordoz, beleértve az ürességet is. A másik népszerű szimbólum a Fuji-hegy melyet gyakran a lehető legkevesebb ecsetvonással próbálnak megfesteni így törekedve az eleganciára, szépségre és egyben az egyszerűségre. Hiszen a japán tusfestészetben a művész egy-két ecsetvonással alkot, a szándékosan fehéren hagyott foltokba pedig a műértő néző fantáziája helyezi el a megfelelő részleteket.^[1]

1. ↑ Tandori Dezső: Japán haiku versnaptár. Budapest, Magyar Helikon Kiadó, 1981. ISBN 9632074971