|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Tiotropium | |||
IUPAC-név | |||
(1α,2β,4β,7β)- 7-[(hidroxidi-2-tienilacetil)oxi]-9,9-dimetil- 3-oxa-9-azoniatriciklo[3.3.1.02,4]nonán | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 186691-13-4 | ||
PubChem | 131950 | ||
DrugBank | DB01409 | ||
ATC kód | R03BB04 | ||
Gyógyszer szabadnév | tiotropium bromide | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C19H22NO4S2+ | ||
Moláris tömeg | 472,42 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biohasznosíthatóság | 19,5% (inhaláció) | ||
Metabolizmus | máj 25% (CYP2D6, CYP3A4 enzimek) | ||
Biológiai felezési idő |
5–6 nap | ||
Kiválasztás | vese | ||
Terápiás előírások | |||
Terhességi kategória | Rx-only | ||
S4 (AU) | |||
POM (UK) | |||
Alkalmazás | inhaláció (orális) |
A tiotropium akirális, kvaterner ammóniumvegyület, hosszú hatástartamú, szelektív muszkarin-receptor antagonista – a klinikai terminológia szerint antikolinerg hatású gyógyszer. Gyógyászatban a brómsóját használják. Vízben kevéssé oldódik, ezért száraz porként, belélegeztetéssel kell a szervezetbe juttatni. Az inhalációs kezelés során alkalmazott dózis nagyobb része a tápcsatornába kerül és csak kisebb hányada jut el a célszervbe, vagyis a tüdőbe.