Vance-terv

A Vance-terv egy béketerv volt, amelyet az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Cyrus Vance tárgyalásokkal alkotott meg 1991 novemberében a horvátországi háború alatt. Vance akkoriban az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának különmegbízottja volt, és a tárgyalások során Herbert Okun amerikai diplomata segítette. A terv a tűzszünet végrehajtását, Horvátország a horvátországi szerbek és a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alatt álló részeinek demilitarizálását, a menekültek visszatérésének lehetővé tételét, valamint a Jugoszlávia felbomlásából eredő konfliktus végleges politikai rendezéséről szóló tárgyalások kedvező feltételeinek megteremtését tűzte ki célul. A Vance-terv két megállapodásból állt. Az első, Genfi megállapodás néven ismert megállapodást Veljko Kadijević jugoszláv védelmi miniszter, Slobodan Milošević szerb elnök és Franjo Tuđman horvát államfő írta alá a svájci Genfben, 1991. november 23-án. Mivel az akkor megkötött tűzszünet nem tartották be, a további tárgyalások eredményeként megszületett az 1992. január 2-i végrehajtási megállapodás. A végrehajtási megállapodás, amelyet a bosznia-hercegovinai Szarajevóban írt alá Andrija Rašeta alezredes és Gojko Šušak horvát védelmi miniszter, hosszabb ideig tartó tűzszünetet hozott létre, amelyet az Egyesült Nemzetek Védelmi Erői (UNPROFOR) felügyeltek. A Vance-terv fennmaradó fő szempontjait a feleknek nem sikerült maradéktalanul végrehajtaniuk.