APG IV-rendszer

Az APG IV-rendszer, röviden APG IV a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának negyedik kiadása. 2016 májusában publikálta az Angiosperm Phylogeny Group (APG) a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG III-rendszer (2009) után,^[1][2][3] és 18 évvel az első APG-rendszer 1998-as megjelentetése után.^[4] 2009-ben a rendszerbe tartozó családok lineáris felsorolását külön publikációban adták ki;^[5] az APG IV-cikk magában foglalja ezt a leírást is, keresztreferenciákkal ellátva a 2009-eshez.^[4] (A lineáris felsorolás hasznos például a növénygyűjtemények kurátorai vagy azok számára, akik növénytani munkáikban az APG szerinti sorrendben kívánják elrendezni a taxonokat.^[6])

Az APG III-hoz képest az APG IV-ben a rendszer főbb körvonalai változatlanok maradtak, de több új rend jelenik meg (Boraginales, Dilleniales, Icacinales, Metteniusiales és Vahliales), néhány új családot is leír (Kewaceae, Macarthuriaceae, Maundiaceae, Mazaceae, Microteaceae, Nyssaceae, Peraceae, Petenaeaceae és Petiveriaceae), néhány, korábban leírt család összevonásra került (az Aristolochiaceae most már tartalmazza a korábbi Lactoridaceae-t és Hydnoraceae-t; a Restionaceae újra magában foglalja az Anarthriaceae-t és a Centrolepidaceae-t; a Buxaceae pedig tartalmazza a Haptanthaceae-t). Nevezéktani okokból az Asphodelaceae családnevet kellett használni a Xanthorrhoeaceae helyett, továbbá a (most már a Vivianiaceae-t is tartalmazó) Francoaceae-t a Melianthaceae helyett.

Az APG IV-rendszer így összesen 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.^[4] A szerzők saját bevallásuk szerint „konzervatív” filozófiával szerkesztették az új rendszert, így az APG III-rendszeren csak azokon a helyeken változtattak, ahol arra „jól támogatott igény” jelentkezett. Emiatt az APG IV egyes helyeken nincs összhangban a legfrissebb tanulmányok eredményeivel, ha úgy ítélték meg, további kutatásra van szükség az osztályozás megváltoztatásához.^[7]

1. ↑ Angiosperm Phylogeny Group (2009). An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III Archiválva 2017. május 25-i dátummal az Archive-Iten. Botanical Journal of the Linnean Society 161(2): 105-121.
2. ↑ As easy as APG III - Scientists revise the system of classifying flowering plants. The Linnean Society of London, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.)
3. ↑ APG III tidies up plant family tree. Horticulture Week, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.)
4. ↑ ^{a b c} APG IV (2016)
5. ↑ Haston et al. (2009)
6. ↑ Haston, E., Richardson, J.E., Stevens, P.F., Chase, M.W., Harris, D.J. (2009) The Linear Angiosperm Phylogeny Group (LAPG) III: a linear sequence of the families in APG III. Botanical Journal of the Linnean Society 161, 128–131.
7. ↑ APG IV (2016), p. 5