Amoebozoa

Amoebozoa
Evolúciós időszak: 1000–0 Ma Had. Archaikum Proterozoikum Fan.
Chaos carolinensis
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Amorphea Törzs: Amoebozoa
Szinonimák
Eumycetozoa Zopf 1884, emend Olive 1975
Altörzsek, altörzságak és osztályok
Discosea Centramoebia Flabellinia Tubulinea Corycidia Echinamoebia Elardia Evosea Cutosa Cutosea Conosa Archamoebae Archamoebea Semiconosa Variosea (parafiletikus) Dictyostelea Ceratiomyxomycetes Myxogastria
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Amoebozoa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amoebozoa témájú kategóriát.

Az Amoebozoa nagy taxonómiai csoport, mintegy 2400 amőboid protisztafajjal,^[1] melyek gyakran ujjszerű, lebenyes állábakkal és csőszerű mitokondriális cristákkal rendelkeznek.^[2][3] A hagyományos és jelenleg nem támogatott besorolási sémák az Amoebozoát a Protista^[4] vagy a Protozoa ország törzseként sorolják be.^[5] A Nemzetközi Protisztológustársaság besorolatlan „szupercsoport”-nak tartja fenn az eukariótákon belül.^[2] A molekuláris genetikai analízis szerint az Amoebozoa monofiletikus, így klád. Az eukarióták filogenetikai fáiról szóló modern tanulmányok szerint az Opisthokonta, egy, az állatokat és gombákat és számos más, összesen 300 egysejtűfajt tartalmazó kládot tartalmazó csoport testvércsoportja.^[1][3] Az Amoebozoa és az Opisthokonta gyakran szerepel együtt magas szintű taxonban, melyet Unikonta,^[5] Amorphea^[2] vagy Opimoda néven is neveznek.^[6]

Az Amoebozoa sok ismert amőboid élőlényt tartalmaz, például a Chaost, az Entamoebát, Pelomyxát és az Amoebát is. Az Amoebozoa tagjai lehetnek héjasak vagy csupaszok, és a sejtek rendelkezhetnek ostorral. Édes-, tengervízben, mohákban és avarban is előfordulnak szabadon élő fajok. Néhányuk parazitaként vagy szimbiontaként él más élőlényekben, és egyesekről ismert, hogy betegséget okoz emberekben vagy más élőlényekben.

Bár a legtöbb fajuk egysejtű, a csoportnak része néhány nyálkagombaklád, melyek többsejtű életszakasszal is rendelkeznek, mely alatt az amőboid sejtek együtt maradnak többszöri sejtosztódás után plazmódiumot alkotva, vagy a sejtes nyálkagombák esetén aggregátumot képeznek.

Fajai mérete igen széles skálán van: egyesek csak 10-20 µm-esek, míg mások a legnagyobb protozoonok közt vannak. Az Amoeba proteus, mely akár 800 μm hosszú is lehet, gyakran szerepel iskolákban és laboratóriumokban modellszervezetként például a méretük miatt. A többmagvú amőbák, például a Chaos és a Pelomyxa hossza elérheti a néhány millimétert, és néhány többsejtű faj, például a Fuligo septica nyálkagomba területe akár néhány négyzetméter is lehet.^[7]

1. ↑ ^{a b} (2012. november 6.) „CBOL protist working group: barcoding eukaryotic richness beyond the animal, plant, and fungal kingdoms”. PLOS Biology 10 (11), e1001419. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1001419. PMID 23139639. PMC 3491025. 
2. ↑ ^{a b c} (2012. szeptember 1.) „The revised classification of eukaryotes”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 59 (5), 429–93. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233. PMC 3483872. 
3. ↑ ^{a b} (2015. február 1.) „Multigene phylogeny resolves deep branching of Amoebozoa”. Molecular Phylogenetics and Evolution 83, 293–304. o. DOI:10.1016/j.ympev.2014.08.011. PMID 25150787. 
4. ↑ Corliss, John O. (1984. január 29.). „The Kingdom Protista and its 45 Phyla”. BioSystems 17 (2), 87–126. o. DOI:10.1016/0303-2647(84)90003-0. PMID 6395918. 
5. ↑ ^{a b} Cavalier-Smith, Thomas (2003. január 29.). „Protist phylogeny and the high-level classification of Protozoa”. European Journal of Protistology 39 (4), 338–348. o. DOI:10.1078/0932-4739-00002. 
6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Derelle 2015 nevű lábjegyzeteknek
7. ↑ (2002) „Zinc accumulation by the slime mold Fuligo septica (L.) Wiggers in the former Soviet Union and North Korea”. Journal of Environmental Quality 31 (3), 1038–42. o. DOI:10.2134/jeq2002.1038. PMID 12026071.