Assisi Szent Ferenc | |
Szent Ferenc legrégibb, még életében készült freskója a subiacói Szent Benedek-kolostorban | |
rendalapító | |
Születése | |
1182. július 5. Assisi, Itália | |
Halála | |
1226. október 3. (44 évesen) Assisi, Itália | |
Tisztelete | |
Szentté avatása | 1228. július 16., Assisi Szentté avatta: IX. Gergely pápa |
Sírhely | Assisi Szent Ferenc-bazilika |
Kegyhely | Szent Ferenc Bazilika, Assisi, Olaszország |
Ünnepnapja | október 4. |
Jelképei | bárány, farkas, hal, koponya, madarak, stigmák, szarvas |
Védőszentje ennek | állatoknak, családoknak, kereskedőknek, környezetvédőknek, Olaszországnak, sok templomnak |
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc témájú médiaállományokat. |
Assisi Ferenc (latinul: Franciscus Assisiensis), egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (latinul: Seraphicus vagy „Pater seraphicus”)[1] (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója. A római katolikus egyház szentként tiszteli. Az életéről és munkásságáról szóló források számát tekintve a középkor egyik legjobban dokumentált személye.
Laikusként és nem papként akarta megreformálni az egyházat és jobban összhangba hozni az egyszerű emberek szükségleteivel.[2] Gazdag családban született, de feladta vagyonát és az evangéliumi szegénység követője lett. Egyszerű életmódja, anyagi lemondása, jótékonysága, mély spiritualitása és személyes karizmája több ezer követőt vonzott.[3] Úgy prédikált a természetnek, az erdő madarainak és állatainak, mintha kommunikálna velük.[2]
Olaszország, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje,[4] a testvériség gondolatának egyik jelentős kiterjesztője. Sokak számára ikonikus személy, akinek élete jobban tükrözi Jézus életét, mint a keresztény történelem bármely más alakja.[5] A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Az egyik legnagyobb hatású középkori katolikus szent, akinek jelentős kultusza van a nyugati kultúrában.[6] Személyét számos művész megörökítette (például Liszt Ferenc, Rossellini), és a katolikus közösségek által lakott helyeken, számos templom, közterület, kisebb városrész, vagy nagyváros közvetett vagy közvetlen névadója.