Asztma

Asztma
A csúcsáramlásmérőt a kilégzési csúcsáramlásértékének mérésére használják, amely mind az asztmás beteg állapotának ellenőrzésében, mind az asztma diagnosztizálásában fontos szerepet tölt be.[1]
Angolul	Asthma
Osztályozás
BNO-10	J45
BNO-9	493
Főbb tünetek	köhögés mellkasi fájdalom gyulladás sípoló légzés
Adatbázisok
OMIM	600807
DiseasesDB	1006
MedlinePlus	000141
eMedicine	med/177  emerg/43
MeSH ID	D001249
MeSH Name	Asthma
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztma témájú médiaállományokat.

Az asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás") a légutak egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a hörgőgörcs.^[2] Gyakori tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, és a légszomj.^[3]

Az asztma kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza.^[4] A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a spirometria alapján állítják fel.^[5] Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat (FEV1), és a kilégzési csúcsáramlás alapján történik.^[6] Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is,^[7] ahol az atópiás megnevezés az I-es típusú túlérzékenységi reakcióra való hajlamot jelenti.^[8]

Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású béta-2 agonistákkal, (például szalbutamollal) és szájon át szedhető kortikoszteroidokkal kezelik.^[9] Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, magnézium-szulfátra és kórházi ápolásra lehet szükség.^[10] A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az allergének^[11] és az irritánsok elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg.^[12] Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, hosszú hatású béta-agonisták vagy leukotrien antagonisták is használhatók.^[13] Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte,^[14][15] és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg.^[15] Magyarországon 300 000 körüli asztmás beteget tartanak nyilván. A betegségnek május 7. a világnapja.^[16]

1. ↑ GINA 2011, p. 18
2. ↑ NHLBI Guideline 2007, pp. 11–12
3. ↑ British Guideline 2009, p. 4
4. ↑ Martinez FD (2007). „Genes, environments, development and asthma: a reappraisal”. Eur Respir J 29 (1), 179–84. o. DOI:10.1183/09031936.00087906. ISSN 0903-1936. PMID 17197483. 
5. ↑ Lemanske RF, Busse WW (2010. February). „Asthma: clinical expression and molecular mechanisms”. J. Allergy Clin. Immunol. 125 (2 Suppl 2), S95–102. o. DOI:10.1016/j.jaci.2009.10.047. PMID 20176271. PMC 2853245. 
6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Yawn2008 nevű lábjegyzeteknek
7. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) RobbinsCotran2010 nevű lábjegyzeteknek
8. ↑ Stedman's Medical Dictionary, 28, Lippincott Williams and Wilkins (2005). ISBN 0-7817-3390-1 
9. ↑ NHLBI Guideline 2007, p. 214
10. ↑ NHLBI Guideline 2007, pp. 373–375
11. ↑ NHLBI Guideline 2007, pp. 169–172
12. ↑ GINA 2011, p. 71
13. ↑ GINA 2011, p. 33
14. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) WHO2011 nevű lábjegyzeteknek
15. ↑ ^{a b} GINA 2011, p. 3
16. ↑ 300 ezren küzdenek asztmával Magyarországon. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2016. november 18.)