BRICS | |
![]() | |
A betűszó a tagországok zászlajaival | |
![]() | |
A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva, Hszi Csin-ping, Cyril Ramaphosa, Narendra Modi és Szergej Lavrov (Vlagyimir Putyin-t képviselve) | |
![]() | |
sötétkékkel a tagok 2025 nyarán | |
Alapítva | 2009. június 16. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz BRICS témájú médiaállományokat. |
A BRICS betűszó számos jelentős állam szövetségét takarja. 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott,[1] 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már BRICS pluszként (BRICS +) emlegetik.[2]
A BRICS betűszó a négy alapító ország és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.) Az eredeti „BRIC” rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill alkotta meg, hogy leírja azokat a gyorsan növekvő gazdaságokat, amelyek előrejelzése szerint 2050-re együttesen uralni fogják majd a világgazdaságot.
A BRICS-et eredetileg az egymás országába való befektetések megkönnyítésére hozták létre, azonban a 2010-es években egyre inkább összetartó geopolitikai tömbbé formálódtak. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön fekszenek.
A BRICS országokat a vezető fejlett gazdaságok a G7 blokkjának a geopolitikai riválisának tekintik. 2014-ben eredetileg a Világbank ellensúlyozására megalapították az Új Fejlesztési Bankot, aminek a székhelye Sanghajban van. 2016-ban a két bank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, és bejelentették, hogy elsősorban a fejlődő országok infrastruktúrájának a fejlesztésére összpontosítanak.[3]