Benzol

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

Benzol
IUPAC-név	Benzol
Más nevek	1,3,5-ciklohexatrién
Kémiai azonosítók
CAS-szám	71-43-2
SMILES c1ccccc1 C1=CC=CC=C1
InChI InChI=1/C6H6 /c1-2-4-6-5-3-1/h1-6H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C6H6
Moláris tömeg	78,1121 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	0,8786 g/cm³ (folyadék)
Oldhatóság (vízben)	1,77 g/l (20 °C-on)[1]
Viszkozitás	0,652 cP (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F) Mérgező (T)[1] rákkeltő (1. kat) mutagén (2. kat)
NFPA 704	3 2 0
R mondatok	R45, R46, R11, R36/38, R48/23/24/25, R65[1]
S mondatok	S53, S45[1]
Lobbanáspont	−11 °C
LD50	930 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	toluol bór-azol
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén. Képlete: C₆H₆. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel és a benzol maga is kitűnő oldószer. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. A gyártásának a fő alapanyaga a kőolaj. Főként benzin katalitikus reformálásával állítják elő. Számos vegyület gyártása benzolból indul ki. Genotoxikus, rákkeltő hatású vegyület.

1. ↑ ^{a b c d e} A benzol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. 10. 16. (JavaScript szükséges) (angolul)