Our website is made possible by displaying online advertisements to our visitors.
Please consider supporting us by disabling your ad blocker.

Responsive image


Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina
Bosna i Hercegovina
Босна и Херцеговина
Bosznia-Hercegovina zászlaja
Bosznia-Hercegovina zászlaja
Bosznia-Hercegovina címere
Bosznia-Hercegovina címere
Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Intermeco

FővárosaSzarajevó
é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 25′43.866667°N 18.416667°EKoordináták: é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 25′43.866667°N 18.416667°E
Államformaköztársaság
Vezetők
Elnökség elnökei
Nemzetközi főképviselőChristian Schmidt
MiniszterelnökBorjana Krišto
Hivatalos nyelvszerbhorvát, azaz bosnyák, szerb, horvát
Jugoszláviától1992. március 1.
Függetlenség elismerése1992. április 5.

EU-csatlakozástagjelölt
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint3 816 459 fő (2022)[1]
Rangsorban130
Népsűrűség74 fő/km²
GDP2008 (becslés)
Összes$24,47 milliárd (n/a)
Egy főre jutó$7 568,80 (N/A)
PPP: $19 840
HDI (2011)0,733[2] (74.[2]) – közepes
Földrajzi adatok
Terület51 129 km²
Rangsorban128
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznembosnyák konvertibilis márka (BAM)
Nemzetközi gépkocsijelBIH
Hívószám387
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 122
  • 123
  • 124
  • Internet TLD.ba
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozó
    • Europlug
    • Schuko
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina témájú médiaállományokat.

    Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

    1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.

    Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációból (Federacija Bosne i Hercegovine/Федерација Босне и Херцеговине – elterjedtebb nevén bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból (Република Српска / Republika Srpska). (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő (High Representative; magyarul főmegbízottnak is fordítják) kezében összpontosul.

    2022-től az Európai Unió tagjelöltje.[3]

    1. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/bosnia-and-herzegovina/summaries
    2. a b HDI 2011 Index (PDF). ENSZ
    3. Európai Tanács: Tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. december 16.)

    Previous Page Next Page