Brit Birodalom British Empire | |||
1583 – 1997. július 1. | |||
| |||
A Brit Birodalomhoz valaha tartozó területek | |||
Nemzeti himnusz: God Save the King/God Save the Queen | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | London | ||
Terület | 34 000 000 km² | ||
Népesség | 458 000 000 fő (1922) fő | ||
Hivatalos nyelvek | angol | ||
Vallás | anglikanizmus | ||
Pénznem | Font sterling | ||
Kormányzat | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Dinasztia | Stuart-ház (1603–1649, 1660–1714) Hannover-ház (1714–1901) Szász–Coburg–Gothai-ház (1901–1917) Windsor-ház (1917–1997) | ||
Államfő | A mindenkori angol, később brit uralkodó | ||
Kormányfő | Az angol, majd brit miniszterelnök | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Brit Birodalom British Empire témájú médiaállományokat. |
A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Ebbe beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei. Ez volt a Földön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalom. Kialakulása a nagy földrajzi felfedezések korában, a 16. században kezdődött, amikor Spanyolország és Portugália mellett Anglia is kivette részét az újonnan felfedezett területek gyarmatosításából és a tengerek uralmáért folyó versenyfutásból.
Fénykorában, a 20. század első felében, a Brit Birodalomnak körülbelül 458 millió alattvalója volt,[1] azaz a Föld népességének negyede tartozott uralma alá. Az összes szárazföldből ugyanilyen arányban részesedett, területe megközelítően 36,6 millió km² volt.[2]
Ekkor terjedt el világszerte az angol típusú gazdasági berendezkedés, oktatási rendszer, az angolszász jogrendszer, a hadsereg, a westminsteri kormányzási struktúra és a brit társadalom számos eleme, mint a sportok (például krikett, labdarúgás) és az angol nyelv. A gyarmatok őslakóival szemben elkövetett embertelen bánásmód miatt komoly bírálatok is megfogalmazódtak a birodalommal szemben.[3]
A Brit Birodalmat kiterjedése csúcspontján úgy jellemezték, mint előtte a Spanyol Birodalmat: „az ország, ahol a nap soha nem nyugszik le”, mert mindig volt legalább egy gyarmat, ahol éppen nappal volt és sütött a Nap. Azonban ahogy az idők folyamán változott a gyarmatosítók megítélése, a mondat jelentése egyre inkább a következő lett: Isten nem hagyja a briteket sötétségben.[j 1]
A birodalom nem csak kiterjedésével és népességével tűnt ki, hanem 1914-ig a világ legtöbb befektetését is eszközölte. A befektetések bruttó értéke 3,8 milliárd font volt, amely kétszer haladta meg a francia és háromszor a német tengerentúli befektetéseket.[4]
A birodalom hanyatlása több jelentős történelmi eseményhez köthető. Az egyik első jelentős veszteség az amerikai függetlenségi háború során érte, hiszen a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat kivívta függetlenségét, és ezzel megjelent a világhatalmi játszmában egy jelentős új ellenpólus.[j 2]
Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét követő időszakban elsősorban európai versenytársaival történő küzdelemben őrlődtek fel nagyhatalmi energiái. Az első világháborúban a Német Birodalommal vívott küzdelemből győztesként került ki a Brit Korona, de meggyengült az elszenvedett jelentős veszteségek miatt. A második világháborúban pedig a birodalom szinte önmagát is feláldozta a német, a japán és az olasz nagyhatalmi ambíciók megállításáért.[4]
A második világháború után a birodalom területének legtöbb része függetlenné vált. Két évvel a háború befejezését követően elnyerte függetlenségét a legnépesebb és legértékesebb gyarmat, India. A Brit Korona fennhatósága alá tartozott államok előbb létrehozták a Brit Nemzetközösséget (angolul: British Commonwealth of Nations), később a már független államokat tömörítő Nemzetközösséget (angolul: Commonwealth of Nations).
Az 1948 óta működő 53 szuverén állam alkotta nemzetközösség egészen más alapokon működik, de örökségét tekintve mégis a Brit Birodalom utódjának tekinthető. A birodalomtól utolsóként 1997-ben Hongkong tért vissza Kína fennhatósága alá. A Brit Nemzetközösségben 16 ország nemzetközösségi királyság, ezekben államfői tisztet tölt be az Egyesült Királyság uralkodója (jelenleg: III. Károly brit király), és ténylegesen a Brit Korona tartozéka maradt tizennégy tengeren túli terület.
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „j” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="j"/>