Buddhizmus | |
![]() | |
Dharmacsakra | |
![]() | |
A buddhizmus mai elterjedése | |
Kialakult | Kr. e. 6. század |
Alapító | Buddha (Kr. e. 6. század) |
Fő próféta | Buddha |
Szent iratok | Tipitaka, Mahájána szútrák |
Felekezetek | Théraváda, Mahájána, Vadzsrajána |
Államvallás | Bhután |
Korábban | Tibet, Mongólia, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám, Japán, Kína |
Fő vallás | Tibet, Mongólia, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám |
Követők száma | kb. 488 000 000 fő |
a világ lakosságának | (2010-es adat) 7,2 %-a[2] |
Főbb tanok: Dharma, Négy nemes igazság, Függő keletkezés, Nemes nyolcrétű ösvény, Nirvána, Bódhiszattva, Buddha, Mulandóság, Én-nélküliség, Szenvedés | |
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
![]() |
|
Körvonalakban |
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás,[3] amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. A keleti, azon belül az indiai vallások közé sorolják [4] és a nagy világvallások egyike.
Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak.[5] A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és i. e. 4. század között élt.[* 1] Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újraszületés és a szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra a hívei hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.
A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út"), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”).[7] A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van.[8][9][10] Magyarországon a 2010-es években a gyakorló buddhisták és a valláshoz szorosabban kötődők száma kb. 10 ezer fő körül volt.[11][12]
A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra.[13] A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>