Ceratopsidae

Ceratopsidae
Evolúciós időszak: 90–66 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N késő kréta
A Triceratops koponyája
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia) Alrend: Cerapoda Csoport: Marginocephalia Alrendág: Ceratopsia Öregcsalád: Ceratopsoidea Család: Ceratopsidae Marsh, 1890
Alcsaládok
Centrosaurinae Ceratopsinae (típus)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Ceratopsidae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratopsidae témájú médiaállományokat és Ceratopsidae témájú kategóriát.

A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert^[1]). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.

A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.

A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.

A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek.

1. ↑ Sues, H.-D., Averianov, A. (2009). „Turanoceratops tardabilis—the first ceratopsid dinosaur from Asia”. Naturwissenschaften.