Our website is made possible by displaying online advertisements to our visitors.
Please consider supporting us by disabling your ad blocker.

Responsive image


Cetek

Cetek
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetacea
Brisson, 1762
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cetek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cetek témájú kategóriát.

A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.

Az alrendágba 93 recens faj tartozik.

A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.[1][2][3][4][5]

Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával. Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.

A cetek nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1–30 méter, tömegük 50–173 000 kilogramm. Közülük kerül ki a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.

A cetek kicsinyét borjúnak nevezik.

  1. (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576. 
  2. (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400. 
  3. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931. 
  4. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867. 
  5. Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

Previous Page Next Page






Walvisagtiges AF Wale ALS የዓሣንበሪ አስተኔ AM Cetacea AN حوتيات Arabic حيتانيات ARZ তিমি AS Cetacea AST Megoldunol (Cetacea) AVK Cetacea AZ

Responsive image

Responsive image