Danuna | |
megszűnt | |
i. e. 9. század – i. e. 739/738 | |
A Közel-Kelet i. e. 823-ban | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Pa’ar Adanija |
Hivatalos nyelvek | hettita |
Kormányzat | |
Államforma | királyság |
Dinasztia | Mopos-ház |
Danuna (akkádul KURDa-nu-na, föníciai nyelven Dnn-im, egyiptomi nyelven Dnwn) ókori állam Anatólia délkeleti részén, az Adana (hettita nyelven Adanija) várost övező partmenti síkságon. Az asszír források általában Adana asszír neve után Kúe néven nevezik, ezzel a folytatólagosság látszatát keltik a már évszázadokkal korábban létező Kúe Királysággal, és a későbbiekben Kûe néven lett asszír tartomány. Adanija már a Hettita Birodalom idején kormányzói székhely volt, de nem állandó jelleggel, mivel a terület hol Kizzuvatna (később Hilakku), hol Karkemis fennhatósága alá tartozott. Az újhettita királyságok korának első felében a források nem szólnak e területről, ezért nem tudni, hogy a térség mikor vált önállóvá. Az államról egyetlen közvetlen forrás van (Azittavadda felirata), amelynek tartalmát bizonyos mértékig megerősíti a Kilamuva-sztélé. Az állam fővárosa Pa'ar volt, de nem tudni, hogy ez a név Adanát takarja-e, vagy valahol máshol volt.
Azittavadda uralkodása idején a danunák országa, azaz Danuna már önálló volt. Elődjét, Urikkit[1] (vagy Awariku, Awrikku, Á-wa+ri-ku-s)[2] már királynak nevezi Azittavadda. A dokumentum keletkezése i. e. 825 előttre tehető, ezért az bizonyos, hogy Danuna az i. e. 9. század közepén már önálló államként működött. Kialakulásának pontos ideje és körülményei nem határozhatók meg.