Dubrovnik | |||
| |||
Becenév: Az Adria gyöngye | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Horvátország | ||
Megye | Dubrovnik-Neretva | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Mato Franković | ||
Irányítószám | 20000 | ||
Körzethívószám | (+385) 020 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 41 562 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 305 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 120 m | ||
Terület | 143,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640278°N 18.108333°EKoordináták: é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640278°N 18.108333°E | |||
Dubrovnik weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat. | |||
Dubrovnik óvárosa | |
Világörökség | |
Óváros | |
Adatok | |
Ország | Horvátország, Dalmácia |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1979 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640278°N 18.108333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat. |
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 41 562. Európa egyik legjelentősebb turisztika célpontja, a világ minden részéről vonzza a látogatókat.[2] Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.[3]
A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a sokáig a Velencei Köztársasággal is rivalizáló Raguzai Köztársaság székhelye volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.
A város a horvát művészet, a nyelv és irodalom egyik legjelentősebb központja, sok neves költő, író, festőművész és tudós lakhelye. Központja 1979 óta a kulturális világörökség része. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere évi mintegy kétmillió utassal.
A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonlóan fontos, mint Velence számára Márk evangélista, így a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy-egy héttel az ünnepség előtt és után is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.