Dubrovnik

A „Raguza” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Ragusa.

Dubrovnik
Dubrovnik címere Dubrovnik zászlaja
Becenév: Az Adria gyöngye
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Jogállás	város
Polgármester	Mato Franković
Irányítószám	20000
Körzethívószám	(+385) 020
Testvérvárosok	Lista Ravenna Bad Homburg vor der Höhe Vukovár Graz Helsingborg község Ragusa Szarajevó Boller Rueil-Malmaison Hakkari Trani Velence Cerro de Pasco Punta del Este Monterey Hajkou
Népesség
Teljes népesség	41 562 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	305 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	143,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°EKoordináták: é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°E
Dubrovnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dubrovnik óvárosa
Világörökség
Óváros
Adatok
Ország	Horvátország, Dalmácia
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1979
Elhelyezkedése
Dubrovnik Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 41 562. Európa egyik legjelentősebb turisztika célpontja, a világ minden részéről vonzza a látogatókat.^[2] Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.^[3]

A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a sokáig a Velencei Köztársasággal is rivalizáló Raguzai Köztársaság székhelye volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A város a horvát művészet, a nyelv és irodalom egyik legjelentősebb központja, sok neves költő, író, festőművész és tudós lakhelye. Központja 1979 óta a kulturális világörökség része. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere évi mintegy kétmillió utassal.

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonlóan fontos, mint Velence számára Márk evangélista, így a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy-egy héttel az ünnepség előtt és után is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ Hetedhétország: Dubrovnik (magyar nyelven). www.hetedhetorszag.hu. [2022. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
3. ↑ Ivan Franov Gundulić. Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2010. augusztus 16.)