Egyiptom

Egyiptomi Arab Köztársaság
جمهورية مصر العربية (Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah)
Egyiptom zászlaja Egyiptom címere
Nemzeti himnusz: بلادي، بلادي، بلادي (Biládí, biládí, biládí) Hazám, hazám, hazám
Fővárosa	Kairó
é. sz. 27°, k. h. 29°27, 2927.000000°N 29.000000°EKoordináták: é. sz. 27°, k. h. 29°27, 2927.000000°N 29.000000°E
Legnagyobb város	Kairó
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Abd el-Fattáh esz-Szíszi
Miniszterelnök	Mosztafa Madbuli
A Szenátus elnöke	Abdel-Vahháb Abdel-Rázek
A Képviselőház elnöke	Hanafí Ali el-Gebalí
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	egyiptomi arab
Függetlenség	a Brit Birodalomtól
kikiáltása	1922. február 28.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Afrikai Unió Arab Liga Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID Afrikai Gazdaságfejlesztési Arab Bank Gazdasági–Társadalmi Fejlesztési Arab Alap Arab Valutaalap Interpol Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Frankofónia Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet BRICS atomsorompó szerződés African Continental Free Trade Area
Népesség
Népszámlálás szerint	114 535 772 fő (2023)[1]
Rangsorban	14.
Becsült	106 500 000[2] fő (2022)
Rangsorban	14.
Népsűrűség	103 fő/km²[3]
GDP	2006
Összes	305,253 milliárd dollár (32)
Egy főre jutó	4317 dollár
HDI (2023)	0,734 (96.) –
Földrajzi adatok
Terület	1 001 449 km²
Rangsorban	30.
Víz	0,6%
Időzóna	EST (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	egyiptomi font (EGP)
Nemzetközi gépkocsijel	ET
Hívószám	20
Segélyhívó telefonszám	122 123 180
Internet TLD	.eg
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi Arab Köztársaság témájú médiaállományokat.

Egyiptom (arabul: مصر, IPA: [misˤɾ], Miszr; egyiptomi arab ejtéssel: [ˈmɑsˤɾ], Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية, IPA: [Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah]) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található. A két földrészt az ország tulajdonában álló Szuezi-csatorna választja el egymástól.

Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely több mint húszmillió lakosával ^[4] a világ egyik legnagyobb agglomerációja.

A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az arab világban, a Közel-Keleten és Afrikában. 2024-ben a világ 15. legerősebb katonai hatalma.^[5]

Több mint 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország és a harmadik legnépesebb ország Afrikában.^[6] A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

A Nasszer és Anvar Szádát elnöksége idején modern állammá váló országban az 1990-es évektől recesszió kezdődött, aminek következtében 2011-ben kitört az ún. nílusi forradalom és a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték. Ezután az ország évekig anarchiában stagnált, sőt gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett. Végül a 2014-ben hatalomra került katonai vezető, Abd el-Fattáh esz-Szíszi képes volt stabilizálni az államot és az ország gazdasága jelentős növekedési pályára állt.

Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom, a romvárosok, mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari. Mindezek mellett említésre méltók az ország középkori emlékei is, úgy mint az Ibn Túlún-mecset vagy az Azhar-komplexum. Az ország középkori emlékei nemcsak gazdagságukkal, kidolgozottságukkal, hanem az ókori emlékekhez hasonlóan monumentalitásukkal is kiemelkedő értéknek számítanak: az iszlám Kairó 1979 óta az óegyiptomi műemlékekkel együtt az UNESCO világörökség részét képezi.

Egyiptom gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-Keleten, mert az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és a szolgáltatás nagyjából azonos termelési szinten állnak. Az országot azon államok közé sorolják, melyek az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság nagyhatalmaivá válhatnak, ehhez azonban olyan akadályokat kell elhárítani, mint a túlnépesedés és a vízhiány. Ennek érdekében számos reformot készített elő vagy vezetett már be a vezetés 2014 óta, többek között megkezdték egy új adminisztratív főváros építését, az infrastruktúra és a mezőgazdaság modernizálását, a megújuló energiaforrások kihasználtságának növelését, valamint határozott lépéseket tettek a születésszabályozás széles körű elterjesztése felé.

1. ↑ https://data.who.int/countries/818, 2024. november 23.
2. ↑ Worldometers
3. ↑ Worldometers 2022
4. ↑ http://www.newgeography.com/content/002901-the-evolving-urban-form-cairo
5. ↑ 2024 Military Strength Ranking (amerikai angol nyelven). www.globalfirepower.com. (Hozzáférés: 2024)
6. ↑ Population in Africa, by country 2020 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2022. február 2.)