Elbasan

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Elbasan, illetve Elbasani. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Nem tévesztendő össze a következővel: Elbasan község.

Elbasan
Az óváros látképe nyugat felől; a várnegyed szűk utcái; kőoroszlán a görögkeleti Szűz Mária-templom falában
Elbasan címere
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Elbasan
Község	Elbasan
Alközség	Elbasan
Polgármester	Gledian Llatja (PSSh)
Irányítószám	3001–3006
Körzethívószám	(+355) 054
Testvérvárosok	Lista Novi Ligure Turku Treviso Kosovska Mitrovica Dunaújváros Liège (2014. május 14. – )
Népesség
Teljes népesség	78 703 fő (2011. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	3545 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	kb. 120 m
Terület	22,2[2] km²
Időzóna	UTC+01:00 UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 06′ 47″, k. h. 20° 04′ 54″41.113059, 20.0817841.113059°N 20.081780°EKoordináták: é. sz. 41° 06′ 47″, k. h. 20° 04′ 54″41.113059, 20.0817841.113059°N 20.081780°E
Elbasan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elbasan témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban. Elbasan megye(wd) székhelye, ezen belül Elbasan község központja.^[3] A 2020-as adatok alapján lakossága 214 261 fő,^[4] ezzel Albánia negyedik legnépesebb városa.

Helyén időszámításunk kezdetén a Via Egnatia egyik állomáshelye, Scampis állt. A 4. században a rómaiak katonai castrumot építettek Scampisban, amely az 5. században püspöki székhely volt. A 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár még megerősítette a castrumot, a város azonban a külső támadások következményeként a 9. századra elnéptelenedett. Újraalapítására az Oszmán Birodalom Szkander bég elleni küzdelmei idején, 1466-ban került sor, amikor II. (Hódító) Mehmed parancsára ókori várát megerősítették. A város Ilbaszan néven fontos katonai támaszpontjuk, majd az Ilbaszani szandzsák(wd) székhelye lett. A török fennhatóság évszázadai alatt az albánok lakta vidékek egyik legfontosabb városa, hatalmas bazárral rendelkező kereskedelmi és kézműipari központja, az oszmán kultúra egyik fellegvára lett. Több tucatnyi mecsetje mellett albán földön itt jelentek meg először a bektásik, de nyüzsgő kereskedővárosként több nemzetiségnek (cigányok, arománok stb.) és számottevő görögkeleti lakosságnak is otthona volt. 1832-ben várát leszerelték, katonai jelentőségét elveszítette. Az 1909. évi elbasani közművelődési kongresszus eredményeként még ugyanabban az évben itt nyitotta meg kapuit az ország első tanítóképző intézete, a Shkolla Normale. Elbasan lakói ma is büszkék arra, hogy városukban a vlorai nemzetgyűlés előtt három nappal, 1912. november 25-én kikiáltották Albánia függetlenségét. Az első világháborúban szerb, bolgár, osztrák–magyar, majd olasz megszállás alatt állt város a két világháború között az urbanizáció útjára lépett, egyebek mellett közvilágítást és vízvezetéket kapott, és itt nyílt meg az ország egyik első közkönyvtára. A második világháború éveiben környéke az olasz, majd német megszállók elleni fegyveres harc egyik központja volt. A kommunista állampárti évtizedekben erős ütemű iparosítást vezényeltek le Elbasanban, az 1970-es években a város mellett kezdte meg a termelést az ország gigantikus nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, felépült a durrës–elbasan–pogradeci vasútvonal. A népesség az 1945. évi 15 ezerről megötszöröződött, az óváros hagyományos lakóházainak és évszázados mecsetjeinek a helyét lakótelepnegyedek vették át. Az 1991-es rendszerváltással az ipari termelés jelentősen visszaesett, a város magas munkanélküliséggel és az ipari termelés okozta környezetszennyezéssel küzd.

Elbasan napjainkban fontos közlekedési csomópont, amelyen áthalad a VIII-as számú páneurópai folyosó. Az albániai nagyvárosok közül közvetlen közúti összeköttetése van Tiranával és Korçával. A város fő látnivalója a várnegyed, a tornyokkal és a Bazárkapuval tagolt 15. századi falak között az 1492-ben épült Király-mecsettel(wd), a 17. századi Öregfürdővel, valamint a görögkeletiek 1868-ban befejezett Szűz Mária-templomával(wd). További fő nevezetességei a 4–5. századból fennmaradt mozaikpadlós ókeresztény templomok, a tepei és a bezistani bazilika romjai, a 16. századi Naziresha-mecset és a 17. századi Bazárfürdő. A város egyik legfontosabb kulturális eseménye, sokadalma a március 14-ei nyárünnep(wd). Elbasan egyetemváros, az ország legnagyobb múltú tanintézete, az Aleksandër Xhuvani Egyetem otthona. Mindezek mellett több múzeum, valamint az ország egyik legrégibb kőszínháza, a Skampa Színház kínál kulturális programokat az érdeklődőknek.

1. ↑ Thomas Brinkhoff: Albania: Prefectures and Major Cities - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information. [2022. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
2. ↑ Elbasan 2016 :16.
3. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
4. ↑ Evidence of population change, years 2015-2020 in Elbasan Municipality.