Esztergom

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Esztergom
Az óramutató járása szerint föntről: a Sötétkapu, a Bazilika, az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány, és a Várhegy látképe Párkányból szemlélve
Esztergom címere Esztergom zászlaja
Becenév: Szent István városa, Magyar Sion, Magyar Róma
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	megyei jogú város
Alapítás éve	972[1]
Polgármester	Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP)[2]
Irányítószám	2500–2509
Körzethívószám	33
Testvértelepülései	Lista Maintal[3] Espoo[3] Párkány[3] Bamberg[3] Cambrai[3] Ehingen[3] Gniezno[3] Mariazell[3] Canterbury[3]
Népesség
Teljes népesség	28 642 fő (2024. jan. 1.)[4]
Népsűrűség	279,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	100,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″47.785555555556, 18.74027777777847.785556°N 18.740278°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″47.785555555556, 18.74027777777847.785556°N 18.740278°E
Esztergom Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Esztergom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Esztergom (németül: Gran, latinul: Strigonium, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye. A mai értelemben vett város 1895-ben Esztergom szabad királyi város és a szomszédos Érseki Víziváros, Szenttamás illetve Szentgyörgymező települések egyesítésével jött létre. A rendszerváltástól 2012-ig az Alkotmánybíróság, 1997-től a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A megye második legnagyobb népességű települése a több mint kétszer akkora Tatabánya után.

Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2014-ben másfél millió turista választotta úticéljául.^[5] Főszékesegyháza Európa egyik legnagyobb bazilikája, benne található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. Itt található az ország leggazdagabb egyházi kincstára, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az itteni repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

1. ↑ http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/turizmus/regiok/budapestkornyeke.html
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál nevű lábjegyzeteknek
3. ↑ ^{a b c d e f g h i} Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
5. ↑ ESZTERGOM VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030