Fiume

Fiume (Rijeka)
Fiume címere Fiume zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Jogállás	város
Polgármester	Vojko Obersnel (SDP)
Irányítószám	51000
Körzethívószám	+385-51
Testvérvárosok	Lista Bitola Faenza Este Genova Rostock Neuss Ljubljana Kavaszaki Jalta Cetinje Csingtao Pittsburgh Palermo Metropolitan City of Genoa Gdańsk Burgasz
Népesség
Teljes népesség	107 964 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	2926 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0-499 m
Terület	44[2] km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′, k. h. 14° 26′45.333333333333, 14.43333333333345.333333°N 14.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 14° 26′45.333333333333, 14.43333333333345.333333°N 14.433333°E
Fiume weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiume témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fiume (olaszból átvett magyar név), (horvátul: Rijeka, olaszul: Fiume, németül: Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul: Vitopolis, Flumen) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében. Az Adriai-tengerhez tartozó Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője, ami Zágráb és Split után a harmadik legnépesebb város is egyben. 2020-ban Európa kulturális fővárosa volt (Galway mellett).^[3] Az ókorban illír, majd római település is volt itt.

A 20. század folyamán hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam államalakulat, amelynek a magyar is hivatalos nyelve volt. A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776–1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, amely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, azt a magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. Több nevezetes magyart is magáénak tudhat a város, például itt született Kádár János kommunista politikus és Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus.

Fiumét 1924-ben Olaszországnak ítélték oda, de a párizsi békeszerződés alapján 1947-ben Jugoszláviához került és azóta a hivatalos neve Rijeka. Jelenleg Horvátország része és a városban jelentős ipari tevékenységként a kereskedelem mellett a kőolaj-finomítás és a hajógyártás ad munkát az ott dolgozóknak.^[4]

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ SPORT GRADA RIJEKE (horvát nyelven). www.www.rijeka.hr. [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
3. ↑ Rijeka és Galway Európa kulturális fővárosai idén. hu.euronews.com, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2023. április 13.)
4. ↑ Kántor Viola - Fiume: jugó nosztalgia, magyar kikötő, ipari romantika (Index.hu, 2020.02.15.)