Fungicid

A fungicidek^[1] (gombaölő szerek) biocid hatással rendelkező kémiai komponensek vagy biológiai szervezetek, amelyeket az élősködő gomba vagy azok spóráinak^[2] megölésére alkalmaznak. A fungistatic anyagok a gombák növekedését gátolják. A gombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdaságban, kritikus veszteségeket eredményezve a hozamban, minőségben és a bevételben. A gombaölő szereket egyaránt használják a mezőgazdaságban és az állatok gombás fertőzési elleni harcban. A petespórásgomba-fertőzés (oomycota-fertőzés), amelyek nem gombák, ellen használt vegyszerekre is fungicidként hivatkoznak, mivel az oomycota ugyanazt a mechanizmust használja a növények fertőzése folyamán.^[3]

A gombaölő szerek lehetnek kontakt (felületen ható), transzlamináris (sejtről sejtre terjedő) és szisztémikus (felszívódó) hatásúak. A kontakt^[4] hatású szerek nem szívódnak fel a növény szöveteibe, és csak ott védik a növényt a fertőzés ellen, ahol a növényre kerülnek. Transzlamináris^[5] szerek esetében a gombaölő szer megoszlik a levél felső permetezett felülete és az alsó nem permetezett felülete között. A szisztémikus^[5] szerek felszívódnak a növényben és a xilém edényeken keresztül megoszlanak. Kevés gombaölőszer jut el a növény minden részébe. Néhány helyben szisztémikus, és néhány felfele halad.

A legtöbb gombaölő szer, amit a kiskereskedelemben eladnak, folyékony. Nagyon elterjedt hatóanyag a kén, 0,08%-ban van jelen alacsonyabb koncentrációban, és akár 0,5%-ban is lehet a hatékonyabb szerekben. A por alakú szerekben általában 90% körüli kén van, és nagyon toxikusak. Más gombaölő hatóanyagok neem-fa (Azadirachta indica) olaj, rozmaring olaj, jojoba olaj, Bacillus subtilis baktérium és a jótékony hatású Ulocladium oudemansii gomba.

Gombaölő szermaradékok találhatók az emberi élelmiszereken, leginkább a szüret utáni kezelésből. Néhány gombaölő szer veszélyes az emberi egészségre, mint a vinclozolin, amit már kivontak a használatból.^[6] Számos gombaölő szert használnak az emberi gyógyászatban is.

1. ↑ fungicid - Címke (magyar nyelven). Agroinform.hu. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
2. ↑ Haverkate, F., A. J. (1969. szeptember 1.). „Interaction of 2,4,5-trichlorophenylsulphonylmethyl thiocyanate with fungal spores” (angol nyelven). Netherlands Journal of Plant Pathology 75 (5), 308–315. o. DOI:10.1007/BF02015493. ISSN 1573-8469. 
3. ↑ „Latijnhouwers M, de Wit PJ, Govers F. Oomycetes and fungi: similar weaponry to attack plants. Trends in Microbiology Volume 11 462-469”. 
4. ↑ Miért használjunk kontakt gombaölő szereket? (magyar nyelven). www.novenypatika.hu. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
5. ↑ ^{a b} Növényvédelem|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). regi.tankonyvtar.hu. [2020. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
6. ↑ Pesticide Chemistry and Bioscience edited by G.T Brooks and T.R Roberts. 1999. Published by the Royal Society of Chemistry