Hilary Putnam | |
![]() | |
Született | 1926. július 31. Chicago, Illinois |
Elhunyt | 2016. március 13. (89 évesen) Arlington[1] |
Állampolgársága | amerikai[2] |
Szülei | Samuel Putnam |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Halál oka | mesothelioma malignant recurrent |
Filozófusi pályafutása | |
Amerika XX. század | |
Iskola/Irányzat | Analitikus filozófia |
Érdeklődés | nyelvfilozófia, ismeretelmélet, matematikafilozófia |
Akikre hatott | Jerry Alan Fodor, Ned Block, Joseph LeDoux, Tyler Burge, David Marr, Daniel Dennett, David Lewis, Donald Davidson |
Akik hatottak rá | Willard van Orman Quine, Hans Reichenbach, Alan Turing, Immanuel Kant, Nelson Goodman, Charles Sanders Peirce, William James, Ludwig Wittgenstein |
Fontosabb nézetei | agyak a tartályban, ikerföld elmélet, belső realizmus |
Fontosabb művei | Reason, truth, and history |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hilary Putnam témájú médiaállományokat. | |
Hilary Putnam (Chicago, Illinois, 1926. július 31. – Arlington, Massachusetts, 2016. március 13.[6]) amerikai analitikus filozófus, a Harvard egyetem tanára, az agyak a tartályban elmélet és a belső realizmus megalkotója.
Putnam a Harvard Egyetemen végezte tanulmányait, tanárai Willard van Orman Quine és Hans Reichenbach voltak, később ő maga is itt professzor.
Reason, Truth and History című művében bevezeti a belső realizmus elvét: a „milyen tárgyakból áll a világ?” kérdésnek csak egy bizonyos leírás-elméleten belül van értelme. Ellentétben a mágikus referencia-elmélettel, a jelek nem saját erejükből felelnek meg a tárgyaknak, hanem egy közösség fogalmi sémáján belüli használatuk révén.