Hongkong

Ebben a szócikkben a mandarin, illetve kantoni nyelvű szavak nemzetközi, illetve magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Hongkong
中華人民共和國香港特別行政區. Hong Kong Special Administrative Region of the People’s Republic of China Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe
Hongkong zászlaja Hongkong címere
Nemzeti himnusz: Az önkéntesek indulója (a Kínai Népköztársaság himnusza)
é. sz. 22° 17′, k. h. 114° 08′22.283333333333, 114.1333333333322.283333°N 114.133333°EKoordináták: é. sz. 22° 17′, k. h. 114° 08′22.283333333333, 114.1333333333322.283333°N 114.133333°E
Vezetők
Főminiszter	John Lee
Főtitkár	Matthew Cheung
A Tanács elnöke	Andrew Leung
Legfőbb bíró	Geoffrey Ma
Hivatalos nyelv	kínai, angol[1]
Beszélt nyelvek	mandarin, kantoni, angol
Történelme	főbb eseményei:
Brit megszállás	1841. január 25.
Brit gyarmat	1842. augusztus 29.
Visszacsatolás Kínához	1997. július 1.
Tagság	Lista Kereskedelmi Világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Ázsiai Fejlesztési Bank Meteorológiai Világszervezet ICANN Financial Action Task Force Egmont Group of Financial Intelligence Units Nemzetközi Fizetések Bankja Interpol World Tourism Cities Federation Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	7 413 070 fő (2021)[2]
Rangsorban	101
Becsült	7 219 700[3] fő (2013. december)
Rangsorban	101
Népsűrűség	6480[4] fő/km²
GDP	2011 (becsült)
Összes	350,4 milliárd USD[5] (37)
Egy főre jutó	49 300 USD[5]
HDI (2011)	0,898[6] (13) – magas
Földrajzi adatok
Terület	1104[5] km²
Víz	4,6%
Időzóna	HKT (UTC+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	hongkongi dollár (HKD)
Nemzetközi gépkocsijel	HK
Hívószám	852 (Makaóról 01)
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.hk
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkong témájú médiaállományokat.

Átírási segédlet
Hongkong
Hiv. nemzetközi formája:	Hong Kong Special Administrative Region of the People's Republic of China
Kínai átírás
Hagyományos kínai	中華人民共和國香港特別行政區
Egyszerűsített kínai	中华人民共和国香港特别行政区
Mandarin pinjin	Csunghua zsenmin kunghokuo Hsziangkang töpie hszingcsengcsü (Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó Xiānggǎng Tèbié Xíngzhèngqū) –  hallgat
Kantoni jűtphing	Cungvá janman kungvókvók Hőngkóng thakbít hangcingkhöü (Zung1 waa4 jan4 man4 gung6 wo4 gwok3 Hoeng1 Gong2 tak6 bit6 hang4 zing3 keoi1) –  hallgat

Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263^[7] szigetből álló városállam,^[8] bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. A Dél-kínai-tenger határolja.^[9]

Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe,^[10] lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű,^[11] akiknek nagy része a szomszédos Kuangtung (Guangdong) tartományból származik.^[12]

Az első ópiumháború (1839–1842) után a Brit Birodalom fennhatósága alá került, először csak a Hongkong-sziget, majd 1860-ban a Kaulung-félsziget, és 1898-ban az Új területek is. A második világháborúban japán megszállás alá került. A háború után ismét a Brit Birodalom részét képezte, 1997-ben csatolták vissza Kínához.^[13][14] Az 1970-es évektől 2006-ig Hongkongban a „pozitív be nem avatkozás” elnevezésű gazdasági politikát követték.^[15][16] A gyarmati időszak jelentősen befolyásolta Hongkong kultúráját, amelyről gyakran állítják, hogy benne „találkozik Kelet és Nyugat”.^[17] Ugyancsak a gyarmati befolyásnak köszönhetően Hongkong oktatási rendszere egészen 2009-ig a britekét követte.^[18]

A kínaitól eltérő, sajátos jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal –, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.^{[19][20][21][22]}

Egyike a világ vezető kereskedelmi és gazdasági központjainak, kapitalista gazdasági rendszerrel. A hongkongi dollár 2010-ben a világ 8. legtöbbet kereskedett devizája volt.^[23] Az egy főre jutó jövedelem tekintetében Hongkong a világ élvonalába tartozik.^[5]

Híres többek között filmművészetéről, a harcművészetekről, a kantopop zenéről, a kínai és nyugati elemeket változatosan ötvöző konyhájáról és felhőkarcolóiról.

1. ↑ Official Languages (angol nyelven). Hong Kong Constitution and Administration, 2006. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
2. ↑ https://www.censtatd.gov.hk/en/scode600.html
3. ↑ hivatalos (becslés). [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
4. ↑ Population Density by Area (angol nyelven). Census and Statistics Department, Hong Kong Government, 2009. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
5. ↑ ^{a b c d} Hong Kong (angol nyelven). CIA World Factbook, 2012. március 29. [2009. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
6. ↑ Human Development Report 2011 (angol nyelven). United Nations. [2011. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 2.)
7. ↑ Hong Kong Geographic Data (angol nyelven) (PDF). Survey & Mapping Office, lands Department, Government of Hongkong, 2012. [2012. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
8. ↑ „Specials: Hong Kong”, New York Times. [2012. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 26.) (angol nyelvű) 
9. ↑ Geography and Climate, Hong Kong (angol nyelven). Census and Statistics Department, Hong Kong Government. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 10.)
10. ↑ Ash, Russell. The Top 10 of Everything 2007 (angol nyelven). Hamlyn, 78. o. (2006). ISBN 0-600-61532-4 
11. ↑ 2011 Population Census: Summary Results (angol és kínai nyelven). Census and Statistics Department, Hong Kong Government, 2011. [2012. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
12. ↑ Fan Shuh Ching (1974). „The Population of Hong Kong” (angol nyelven), 18–20. o, Kiadó: Committee for International Coordination of National Research in Demography. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) 
13. ↑ Joint Declaration of the Government of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland and the Government of the People's Republic of China on the Question of Hong Kong (angol nyelven). Constitutional and Mainland Affairs Bureau, Hong Kong Government, 1984. december 19. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
14. ↑ „On This Day: 1997: Hong Kong handed over to Chinese control”, BBC News, 1997. július 1.. [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.) (angol nyelvű) 
15. ↑ Hong Kong 10 Years Later (angol nyelven). The Lion Rock Institute, 2007. [2011. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
16. ↑ The World's Most Competitive Financial Centers (angol nyelven). CNBC. [2011. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 30.)
17. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) cnntravel nevű lábjegyzeteknek
18. ↑ Programme Highlights (angol nyelven). Hong Kong Government. [2011. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 20.)
19. ↑ So, Dudley L.. The Chinese Triangle of Mainland China, Taiwan and Hong Kong (angol nyelven). Greenwood Publishing, 13–29. o. (2001). ISBN 0-313-30869-1 
20. ↑ Basic Law, Chapter IV, Section 4 (angol nyelven). Basic Law Promotion Steering Committee. [2015. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
21. ↑ Russell, Peter H.. Judicial Independence in the Age of Democracy: Critical Perspectives from around the World (angol nyelven). University of Virginia Press, 306. o. (2001). ISBN 978-0-8139-2016-0 
22. ↑ Ghai, Yash P.. Autonomy and Ethnicity: Negotiating Competing Claims in Multi-ethnic States (angol nyelven). Cambridge University Press, 92–97. o. (2000). ISBN 978-0-521-78642-3 
23. ↑ (2010) „Triennial Central Bank Survey: Report on global foreign exchange market activity in 2010” (angol nyelven), 12. o, Kiadó: Nemzetközi Fizetések Bankja. [2011. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 15.)