I. Nafaarud | |||||||
Nepheritész | |||||||
Uralkodása | Kr. e. 399 – Kr. e. 393 | ||||||
Apja | nem ismert | ||||||
Anyja | nem ismert | ||||||
Gyermekei | Hornebkha | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Nefaarud témájú médiaállományokat. |
I. Nefaarud, régiesen Neforit,[1] görögösen Nepheritész, Noferitész,[2] uralkodói nevén Baenré Merinetjeru (? – Kr. e. 393[2]) az egyiptomi XXIX. dinasztia első fáraója Kr. e. 399-től[2] haláláig. Befejezte a perzsák alóli felszabadítás művét.:[1] vele Egyiptom visszanyerte önállóságát[1]
Amikor trónra lépett, Spárta épp nagyságának tetőpontján állott és épp akkor üzent hadat Perzsiának[3] Nefaarud védő- és támadószövetséget kötött a lakedaimóniakkal és fegyverekkel, gabonával, hadiszerekkel megrakott hajórajt küldött Ageszilaosz királynak,[3] amit azonban elfogott az athéni Konón, a perzsa had vezére.[3] Ageszilaosz hazahívatása és Kis-Ázsiának a spártaiak által való otthagyatása lehűtötte a fáraó jóakaratát;[3] azt a haderőt, amelyet, úgy látszik, messzire volt hajlandó elküldeni, valószínűleg Szíria határára vonta össze, hogy visszaverje a küszöbön állónak vélt megrohanást.[3] II. Artakhsaszjá perzsa király azonban Kis-Ázsiába irányította azt a sereget, amelyet Egyiptomba kellett volna küldenie.[3]