III. Amenhotep | |||||||||||||
Uralkodása | i. e. 1391 – 1353 | ||||||||||||
Prenomen |
Nebmaatré Az igazság ura Ré | ||||||||||||
Nomen |
Amenhotep Hekauaszet Ámon elégedett; Théba uralkodója[1] | ||||||||||||
Apja | IV. Thotmesz | ||||||||||||
Anyja | Mutemwia | ||||||||||||
Főfelesége | Tije | ||||||||||||
Mellékfeleségek | Giluhepa, Taduhepa, Szitamon, Iszet | ||||||||||||
Gyermekei | Thotmesz ♂ Ehnaton ♂ Szitamon ♀ Henuttaneb ♀ Iszet ♀ Nebetah ♀ Szemenhkaré ♂ (?) Baketaton ♀ (?) | ||||||||||||
Sírja | KV22 | ||||||||||||
Fontosabb építkezései | Karnak, Luxor, Malkata, Halotti templom, Memnón-kolosszusok | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Amenhotep témájú médiaállományokat. |
III. Amenhotep (uralkodói nevén Nebmaatré; i. e. 1398 körül, ur.: kb. i. e. 1391 – i. e. 1353) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója.
Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Monumentális épületek – köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része – és szobrok sokasága, pazar díszítésű magánsírok jellemzik uralmának időszakát, mely éppen a számos szobornak és a rengeteg, különféle eseményeket megörökítő úgynevezett emlékszkarabeusznak (kis szkarabeuszamulettek) köszönhetően viszonylag jól dokumentálható. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.[2] A fáraó hivatalának istenítése uralma idején korábban soha nem látott mértéket öltött és megjelentek a fia, Ehnaton által később végrehajtott vallási-kulturális reformok csírái.[3]
Az Amarna-levelekben Nibmuaria néven említik, ez uralkodói nevének, a Nebmaatrének akkád írásjelekkel fonetikusan leírt változata. Görögül Amenóphiszként említik.