Our website is made possible by displaying online advertisements to our visitors.
Please consider supporting us by disabling your ad blocker.
Jalta
| Jalta (Ялта) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna (de jure) Oroszország (de facto) | ||
| Terület | Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna) Krími Köztársaság (Oroszország) | ||
| Járás | Jaltai járás | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1154 | ||
| Polgármester | Olekszij Bojarcsuk | ||
| Irányítószám | 98600–98639 | ||
| Körzethívószám | +380 654 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 652 fő (2021) | ||
| Népsűrűség | 2 802,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0–500 m | ||
| Terület | 28,29 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+4) (UTC{{{eltérés UTC-től}}}) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″44.499444°N 34.155278°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″44.499444°N 34.155278°E | |||
| Jalta weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jalta témájú médiaállományokat. | |||
Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten.[1] Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.
2014 március 16-án, jelentős orosz katonai beavatkozás keretében tartott referendumon Krím félsziget lakossága, 83,1%-os részvétel mellett, a leadott szavazatok 96,7%-os többséggel kinyilvánította azon szándékát, hogy Krím önálló köztársaságként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz.
2014 márciusában a Krími Köztársaság részeként a város orosz fennhatóság alá került, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség sem ismert el hivatalosan.
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
Previous Page Next Page
