Több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora, mely tisztségre 1972-ben választották meg először. Az évek során hatszor választották újra, míg 2009-ben alelnök nem lett. Elnöke volt a szenátus külpolitikai és igazságügyi bizottságának, számos kiemelkedő fontosságú törvény fűződik a nevéhez, többek között az általa előterjesztett 1994-es „büntetőjogi törvény”,[8] amit „Biden-törvény” néven is emlegetnek.
Biden az 1988-as és a 2008-as elnökválasztást megelőzően is beszállt pártja előválasztási versengésébe, de végül mindkét alkalommal visszalépett a jelöltségtől. A 2020-as amerikai elnökválasztásonDonald Trump hivatalban lévő elnök ellen indult a Demokrata Párt színeiben, és megnyerte a választást.[9] Alelnöke Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke. Elindult a 2024-es választáson is, de életkora miatt 2024 júliusában visszalépett, alelnökét támogatva.[10]
Elnökként fő céljai a Covid19-pandémia és az azt követő gazdasági válság megoldása volt. Ezek közé tartozott az American Rescue Plan Act, a kétpárti Infrastructure Investment and Jobs Act, illetve az Inflation Reduction Act átjuttatása a kongresszuson. Biden írta alá az azonos neműek házasságát törvénybe iktató javaslatot és visszavonta a DOMA törvényt, ami 1996 óta tiltotta a szövetségi kormánynak, hogy elfogadja az államokban azonos nemű párok között kötött házasságokat. Ő nevezte ki Ketanji Brown Jacksont a Legfelsőbb Bíróságba és visszalépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe. Az ő elnöksége idején ért véget az afganisztáni háború, aminek következtében az országban tálib hatalomátvétel történt, illetve Oroszország Ukrajna elleni inváziója során szankciókat vezetett be az oroszok ellen és támogatta Ukrajnát fegyverekkel, illetve segéllyel.
↑Meg Wagner, Fernando Alfonso III, Melissa Macaya, Melissa Mahtani, Veronica Rocha and Amanda Wills: Election results live: Joe Biden wins presidency (angol nyelven). CNN, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 7.)