Jurij Alekszejevics Gagarin

Jurij Alekszejevics Gagarin
Született	1934. március 9. Klusino, Szovjetunió
Elhunyt	1968. március 27. (34 évesen) Novoszjolovo közelében Kirzsacsi járás, Szovjetunió
Sírhely	Temető a Kreml falánál
Házastársa	Valentyina Gagarina
Gyermekei	Jelena Gagarina Galina Gagarina
Szülei	Anna Gagarina Aleksey Gagarin
Iskolái	Saratov Pedagogical College Orenburgi katonai repülő főiskola Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémia Lyubertsy technical school
Nemzetiség	orosz
Egyéb beosztás	pilóta, az első űrhajós
Rendfokozat	ezredes
Űrben töltött idő	1 óra 48 perc
Repülések	Vosztok–1
Kitüntetései	Szovjetunió Hőse Lenin-rend A Szovjetunió űrhajós pilótája Hero of Socialist Labour of Czechoslovakia Szocialista Munka Hőse Georgi Dimitrov Érdemrend Order of the Cross of Grunwald, 1st class a Magyar Népköztársaság Zászlórendje Karl Marx-rend Order of the Nile Klement Gottwald Érdemrend Hero of Labour Star of the Republic of Indonesia Order of Playa Girón Order of the Star of Africa Order of Aeronautical Merit Déli Kereszt Országos Rendje Order of the Cross of Grunwald Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára emlékérem Medal "For the Development of Virgin Lands" Jubilee Medal "40 Years of the Armed Forces of the USSR" A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem Medal "For Impeccable Service", 3rd class a Szov­jetunió érdemes sportolója aircraft pilot qualification (class) Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa International Space Hall of Fame
Jurij Alekszejevics Gagarin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Alekszejevics Gagarin témájú médiaállományokat.

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Novoszjolovo közelében Kirzsacsi járás, 1968. március 27.) orosz származású szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból Föld körüli egyfordulatos útjára. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat.

A világ első űrhajósa a Szovjetunióban, Klusinóban született egy parasztcsalád négy gyermeke közül harmadikként. Gyermekként megszenvedte a második világháború német megszállását; két testvérét is elhurcolták a betörő náci csapatok. Később, a középiskolában öntödei munkásnak tanult, előbb a közeli Gzsatszk városában, később Moszkvában. Iskolai tanulmányai során lépett be az akkori kommunista ifjúsági szervezetbe, a Komszomolba, majd ezt követően egy szaratovi repülőklubba, ahol Jak–18-ason tanult először repülni. Repülőtanulmányai miatt, amikor sorkatonai szolgálata megkezdődött, Cskalov városba, repülőkiképzésre vezényelték. 1957-ben pilótavizsgát tett MiG–15 repülőgépen és hadnagyi rendfokozattal tényleges szolgálatra vezényelték a luosztari katonai bázisra a Murmanszki területre.

1959 nyarán a Szergej Koroljov által összeállított követelményrendszer alapján a pilóták között a hadsereg (a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának utasítására) elindított egy szelekciós folyamatot leendő űrhajósjelöltek kiválasztására. A végső cél hat jelölt kiválasztása volt, akik majd a Szovjetunió leendő Vosztok-programjában űrrepülést végezhetnek. A válogatást a Központi Katonai Repüléskutató Kórházban végezték, amelynek során előbb 154 főre, majd 20 főre csökkent a kiválasztottak köre. Ez a csoport később a hodinkai bázisra költözött, és ott fizikai gyakorlatokkal rostálták tovább a jelöltek körét, amely végül 6 főre csökkent. Ők lettek a Szovjetunió első űrhajós-jelöltjei, köztük Jurij Gagarinnal. A hat űrhajós kiképzése haladt tovább, miközben Koroljov, illetve a programot irányító és a csoportot átvevő Kamanyin altábornagy folyamatosan figyelte a jelöltek teljesítményét. Különböző tesztek elvégzése után és különböző szempontok szerint értékelve 1961. április 3-án, kilenc nappal a tervezett első Vosztok repülés előtt Kamanyin javaslatára Jurij Gagarint választották ki – German Tyitov tartalék jelölése mellett – az első repülésre.

1961. április 12-én, helyi idő szerint reggel 9:07-kor a Vosztok–1 űrhajó a katonai R–7 „Szemjorka” interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Vosztok–K rakétával elstartolt a tyuratami Bajkonur Űrközpontból, majd röviddel később Föld körüli pályára állt utasával, Jurij Gagarinnal. Az űrhajósnak csak annyi teendője volt, hogy rádión végig jelentette a saját állapotát, valamint az űrhajója működésének paramétereit, amelyek rendben voltak a negatív várakozások ellenére. Az űrhajó irányítása automatikusan zajlott, emberi beavatkozásra nem volt szükség. A szovjet tudósok nem tudhatták előre, mi fog történni az űrhajóssal, így azzal számoltak, hogy képtelen lesz bármilyen művelet elvégzésére. Ezért az űrhajónak automatikusan kellett működnie és végrehajtania a küldetést.

A TASZSZ szovjet hírügynökség csak a sikeres startot követően hozta nyilvánosságra a világ előtt a sikeres start tényét és jelentette be, hogy a világ első embert szállító űrhajója, Jurij Gagarinnal a fedélzetén Föld körüli pályára állt a világűrben. Jurij Gagarin a Kedr (Cédrus) rádió hívójelet használta a repülése alatt. Az űrhajó 108 perces keringése során egyetlen Föld körüli fordulatot tett, és a szovjetunióbeli Szaratov közelében szállt le. A szovjet titkolózás miatt csak sokára derült fény arra, hogy ezzel 400 km híján nem volt meg a teljes fordulat, és az űrhajós sem a FAI nemzetközi repülési rekordokat nyilvántartó szervezet szabályai szerint teljesítette azt.

A repülést követően Gagarin hazai és nemzetközi diadalútra indult. és számos kitüntetéssel halmozták el. A világ 30 országát látogatta meg, köztük hazánkat is, népszerűsítve az űrrepülés ügyét és hazáját, a Szovjetuniót. Később már nem hajtott végre több űrrepülést, bár néhány évvel az első repülését követően ismét űrhajós kiképzésben részesítették, az új, Szojuz űrhajó közelgő repüléseire, illetve a szovjet holdprogram feladatainak teljesítéséhez. A kiképzés közben, egy MiG–15 UTI repülőgépen felszállva, 1968. március 27-én repülőbalesetet szenvedett, melynek során gépparancsnokával együtt lezuhant, és meghalt.