Kogurjo

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kogurjo (Goguryeo)
고구려 (高句麗) i. e. 37 – i. sz. 668
Kogurjo zászlaja
Kogurjo (Goguryeo) 476-ban
Általános adatok
Fővárosa	Csolbon (Jolbon) (졸본, 卒本; i. e. 37. – i. sz. 3) Kungneszong (Gungnaeseong) (국내성, 國內城; 3–427) Phjongjang (Pyeongyang) (평양, 平壤; 427–668)
Hivatalos nyelvek	kogurjo (goguryeo) nyelv
Vallás	taoizmus, buddhizmus, sámánizmus, konfucianizmus[1]
Kormányzat
Államforma	monarchia
Uralkodó	28 uralkodó
Elődállam Utódállam ←   →  →
A Wikimédia Commons tartalmaz Kogurjo (Goguryeo) témájú médiaállományokat.

Kogurjo (hangul: 고구려, handzsa: 高句麗, RR: Goguryeo^?; i. e. 37 – i. sz. 668^[2]) az úgynevezett három királyság legnagyobb területével rendelkező állama volt a Koreai-félsziget területén, melyet a legenda szerint Ko Dzsumong (Go Jumong) alapított a Tedong (Daedong) folyó völgyében. Történészek szerint valószínűbb, hogy a törzsi állam az i. e. 2. században jött létre.^[1]

Fénykorát az 5. században élte, amikor Kvanggetho (Gwanggaeto) és fia Csangszu (Jangsu) csaknem a teljes Mandzsúriát és Belső-Mongólia Autonóm Terület egy részét is meghódították. Legnagyobb kiterjedésekor nyugaton a Liao folyóig, keleten a Tengermelléki határterületig, északon a mandzsúriai Szunghua (Songhua) folyóig, délen a Szobek (Sobaek)- és Csharjong (Charyeong)-hegységig tudhatta magáénak a területeket. A folyamatos háborúk, különösen a 7. században Sillával és a kínaiakkal, valamint a belső viszályok kimerítették Kogurjót (Goguryeót), 668-ban összeomlott, területei egy részét Silla, más részét a kínaiak szerezték meg.

Kultúrájában keveredett a buddhizmus, a konfucianizmus, a sámánizmus és a taoizmus, kínai feljegyzések szerint az itt élők szerettek táncolni és énekelni. Építészeti sajátosságaikat a fennmaradt erődökből és a temetkezési helyekből ismerjük. A sírokat kirabolták, így nem maradt fenn annyi tárgyi lelet, mint Sillából, a kogurjói (goguryeói) falfestmények azonban értékes tanúi a kor életének, szokásainak.

A mai Kína és Észak-Korea területén található Kogurjo (Goguryeo)-kori maradványok egy részét az UNESCO Világörökség-programjába is felvették az ősi Kogurjo (Goguryeo) királyság fővárosai és sírhelyei valamint Kogurjo (Goguryeo)-síremlékek néven.

1. ↑ ^{a b} Britannica
2. ↑ Doosan