Our website is made possible by displaying online advertisements to our visitors.
Please consider supporting us by disabling your ad blocker.
Kossuth Lajos
| Kossuth Lajos | |
 | |
| August Prinzhofer – Johann Rauh: Kossuth Lajos. Színezett litográfia (1848 körül) | |
| Magyarország kormányzó–elnöke | |
| Hivatali idő 1849. április 19. – 1849. augusztus 11. | |
| Miniszterelnök | Szemere Bertalan |
| Előd | tisztség létrehozva |
| Utód | Görgei Artúr (mint teljhatalmú vezér) |
| A Magyar Királyság 2. miniszterelnöke Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke | |
| Hivatali idő 1848. október 2. – 1849. május 1. | |
| Helyettes | Nyáry Pál |
| Király | V. Ferdinánd |
| Előd | Batthyány Lajos |
| Utód | Szemere Bertalan |
| A Magyar Királyság pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1848. április 7. – 1848. szeptember 12. | |
| Miniszterelnök | Batthyány Lajos |
| Előd | tisztség létrehozva |
| Utód | Batthyány Lajos |
| Született | 1802. szeptember 19. Monok |
| Elhunyt | 1894. március 20. (91 évesen) Torino |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Ellenzéki Párt |
| Választókerület | Pest, Belváros |
| Házastársa | Meszlényi Terézia |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás | ügyvéd, publicista |
| Iskolái | |
| Halál oka | influenza |
| Vallás | evangélikus |
| Díjak |
|
 | |
| Kossuth Lajos aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth Lajos témájú médiaállományokat. | |
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19.[1] – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. Újságírói álneve: Deregnyei.
Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.
– Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról
- ↑ A születési időpontja bizonytalan, lásd a Születési időpontja szakaszban.
Previous Page Next Page
