Koto

Koto
Más nyelveken
japán: 箏 Hepburn-átírás: koto
Besorolás
húros → citerák → heterokord félcső-citera pengetős, húrlábbal
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás	312.22-6
Rokon hangszerek	kucseng
Hangminta
A Wikimédia Commons tartalmaz Koto témájú médiaállományokat.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A koto (japánul: 箏) hagyományos japán húros, pengetős hangszer.^[1] A koto a kínai kucseng (pinjin: guzheng) japán megfelelője, hasonlít a mongol yatgára, a koreai kajagumra és a vietnámi đàn tranhra. A koto a citerák családjába tartozik, tizenhárom húrja van, mindegyik egy-egy mozgatható húrlábbal van két részre osztva. Teste hosszúkás, lapos, enyhén ívelt tégla alakú, általában kiri, azaz császárfából készítik. A jobb kéz hüvelyk-, mutató- és középső ujjára gyűszűszerűen felhúzható pengetőkkel szólaltatják meg. Régen a húrjait selyemből fonták, manapság legtöbbször nejlonból készülnek. Akárcsak 11. századi átvételekor Kínából, ma is a hölgyek kedvenc hangszere, kezelni tudása bizonyos körökben a kötelező menyasszonyi ismeretek közé tartozik.

1. ↑ "Koto". Encyclopædia Britannica Online. Hozzáférés ideje: 2008-03-18.