Microraptor

Microraptor
Evolúciós időszak: kora kréta, 120 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
A Microraptor művészi rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Alrend: Theropoda Család: Dromaeosauridae Alcsalád: Microraptorinae Nem: Microraptor Xu et al., 2000
Szinonimák
Cryptovolans Czerkas et al., 2002
Fajok
M. zhaoianus (típus) M. gui Xu et al., 2003 M. hanqingi Gong et al., 2012
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Microraptor témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Microraptor témájú médiaállományokat és Microraptor témájú kategóriát.

A Microraptor (melynek neve a görög μῑκρος / mikrosz ’kicsi’ és a latin raptor ’rabló’ szavak összetételéből származik) a dromaeosaurida dinoszauruszok egyik kisméretű, négyszárnyú neme. Körülbelül két tucat jó állapotban megmaradt fosszilis példány alapján ismert, melyeket a kínai Liaoning tartományban, a kora kréta korban (az apti korszakban), mintegy 120 millió évvel ezelőtt létrejött Jiufotang-formációban (Csiufotang-formáció) fedeztek fel.

A Microraptor az Archaeopteryxhez hasonlóan fontos bizonyítékkal szolgál a dinoszauruszok és a madarak közötti evolúciós kapcsolatra. A Microraptor hosszú kontúrtollakkal rendelkezett, melyek aerodinamikus felületet alkottak a karokon, a farkon és meglepő módon, a lábakon is. Emiatt Xu Xing (Hszü Hszing) (2003-ban) „négyszárnyú dinoszauruszként” írta le, és úgy gondolta, hogy az állat a négy lába segítségével képes lehetett a siklórepülésre. Három faját nevezték el, a M. zhaoianust, a M. guit és a M. hanqingit, bár egy későbbi vizsgálat szerint az összes példány egyetlen fajhoz, a M. zhaoianushoz tartozott. Lehetséges, hogy egy másik négyszárnyú dromaeosaurida, a Cryptovolans is a Microraptor egyik faja.^[1]

1. ↑ Senter, P. (2004). „Systematics and evolution of Dromaeosauridae (Dinosauria, Theropoda)”. Bulletin of the Gunma Museum of Natural History 8, 1–20. o.