Monasztikus rendek

A monasztikus rendek a keresztény szerzetességben olyan rendek, melyeknek egyes házait, monostorait, apátságait csak laza szálak (ún. monasztikus kongregációk) fűzik egybe, mindegyik szinte önálló (és önellátó), független életet él; tagjai a világtól elvonulnak („fuga mundi”), apostoli feladatot eredeti formájukban nem vállalnak,^[1] fogadalmukkal meghatározott helyhez kötik le magukat; közös vonásuk a szabályzatuk szerint különböző mértékű, de hangsúlyos szemlélődés, a közös élet, az egyéni és közösségi zsolozsma (kar-ima), az ünnepélyes fogadalom.^[2]

A monasztikus rendeket a különböző fokú klauzúra (elzártság) ^{[megj 1]} is jellemzi. A női rendekre mindig is fokozottabban érvényesített, fokozatos szigorítás (6–18. század) után 1969-ben a klauzúrára vonatkozó követelmények enyhültek, rugalmasabbá váltak.^[3] A klauzúra legszigorúbb alkalmazása a remeteség hagyományait őrző kamalduli és a karthauzi rendnél figyelhető meg.

1. ↑ Szolgálat 9. (1971) |. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020) Csizmazia Piacid: A monasztikus élet mai irányai, 36–43. oldal „A II. vatikáni zsinat (1962–1965) után a mai monasztikus közösségek nagy többségében, kontemplativ vonalon is, nagyobb a készség és vágy a világ felé való pozitív kinyílásra, fokozott szeretetszolgálatra; az egyház és az emberiség nagy szándékaiért való imádságon és áldozat-felajánláson túl közvetlen találkozásra, megértésre, emberi szolgálatra is.” Ennek értelmében pl. lelkigyakorlat, lelki gondozás formájában vendégeket is fogadnak közösségükben.
2. ↑ Uj Idők Lexikona 17-18. Monasztikus (Budapest, 1940)
3. ↑ Venite seorsum instrukció. Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége, Dinasztia K. Budapest, 1998. I. k. A–K. 667. o. és Verbi Sponsa. A szemlélődő élet és a monasztikus szerzetesnők klauzúrája. Instrukció (1999) Szentszéki dokumentumok a megszentelt életről, 1964–2002. Szerk. Tőzsér Endre SchP. Bp. 2007. 20., 407–420. o.^{[halott link]} Lásd előbbi forrást: Szentszéki dokumentumok a megszentelt életről, 1964–2002. Szerk. Tőzsér Endre SchP. Bp. 2007. 20., 407–420. o. Megtekintve 2021-09-28

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „megj” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="megj"/>