Nacionalizmus

Nem tévesztendő össze a következővel: nácizmus.

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Legfontosabb jellemzője a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke, amely általában megelőz minden más szűkebb és tágabb csoporthoz (például társadalmi osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést. A nemzetet a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi.

A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.

Minden nemzetnek megvannak az úgynevezett „referencianemzetei”, tehát azok a nemzetek (általában a szomszédai), amelyekhez méri, amelyekkel összehasonlítja magát (a magyaroknak például a románok vagy az osztrákok, a szlovákoknak a magyarok és a csehek, a lengyeleknek az ukránok stb.).

Két fő eltérő formája az etnikai nacionalizmus (wd) és az (állam)polgári nacionalizmus (wd).^[1] Szélsőséges formája az ultranacionalizmus. Létezik ezek mellett vallásos nacionalizmus (wd) is világszerte, aminek legelterjedtebb formái a keresztény nacionalizmus és a cionizmus.

A nacionalizmus főleg a liberális, szocialista kritikusai által elvetett és legtöbbet vitatott politikai nézetrendszer.^[2]

1. ↑ Nacionalizmus. (Hozzáférés: 2024)
2. ↑ A közösség veszélyei: ésszerűség és ésszerűtlenség a nacionalista ideológiában, epa.oszk.hu