Nintendo GameCube

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Nintendo GameCube
Indigókék GameCube kontrollerrel
Általános adatok
Tervező	Nintendo IRD
Gyártó	Nintendo, Foxconn[1]
Típus	Otthoni videójáték-konzol
Generáció	Hatodik generáció
Megjelenés ideje	JP 2001. szeptember 14.[2] US 2001. november 18.[3] EU 2002. május 3.[4] AUS 2002. május 17.[5] BR 2002. augusztus 23.[6]
Élettartam	2001–2007
Bemutatkozó ár	199 amerikai dollár[7] 129 angol font[8] 199 euró[9] 329 ausztrál dollár[5] 1199 brazil real[10] 25 000 japán jen[11]
Gyártás vége	WW 2007. február[12]
Eladott darab	21,74 millió[13]
Legtöbbet eladott játék	Super Smash Bros. Melee 7,09 millió példány[14]
Technikai jellemzők
Adathordozó	1,5 GB-os MiniDVD-lemez
Operációs rendszer	Dolphin OS
Processzor	32 bites IBM PowerPC Gekko, 486 MHz
Memória	24 MB MoSys 1T-SRAM
Kijelző	Videokimenetek kompozit videó S-Video (csak NTSC) SCART (csak PAL) komponens videó (csak DOL-001 modell)
Grafikus vezérlő	ATI Flipper, 162 MHz
Hang	81 MHz Macronix 16-bit DSP
Bemeneti egység	Bemeneti portok 4 kontroller bemenet 2 memóriakártya bemenet 2 soros port 1 párhuzamos port
Vezérlő egység	GameCube-kontroller, WaveBird kontroller
Kapcsolat	Modem Adapter, Broadband Adapter (opcionális)
Online szolgáltatás	internetes szerverek, helyi hálózat
Méret	150 × 161 × 110 mm
Súly	2,4 kg
Visszafelé kompatibilitás	Game Boy Color, Game Boy Advance, Game Boy[m 1]
Előd Utód Nintendo 64 (1996) Wii (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.

A Nintendo GameCube^{[m 2]} (gyakran csak GameCube, rövidítve GCN Európában és Észak-Amerikában, NGC Japánban) a Nintendo hatodik generációs otthoni videójáték-konzolja. A konzol a Nintendo 64 utódjaként 2001. szeptember 14-én jelent meg Japánban, 2001. november 18-án Észak-Amerikában, 2002. május 3-án Európában, május 17-én Ausztráliában és ugyanazon év augusztus 23-án Brazíliában. A GameCube volt az első olyan Nintendo-konzol, ami optikai adattárolót használt ROM-kazetták helyett. A Sony PlayStation 2-jével és a Microsoft Xbox-szával versengett.

A konzolt Project Dolphin kódnéven kezdte el fejleszteni a Nintendo Integrated Research & Development. Az Xbox és a PlayStation 2 adattárolóival szemben a GameCube miniDVD alapú optikai lemezt használt, melyet a Panasonic fejlesztett és gyártott a Nintendo számára. Cserébe a Panasonic megkapta a jogot a Nintendótól, hogy „saját” konzolt készítsen, aminek végül Panasonic Q lett a neve. A csak Japánban megjelenő Panasonic Q tulajdonképpen egy DVD lejátszó és egy GameCube keveréke volt. Méretben nagyobb volt, mint a GameCube és króm festést kapott. A GameCube élettartama során egy nagyobb hardvermódosításon esett át, amely a 2004 május után gyártott gépeken figyelhető meg. Ilyen változás a komponens videókimenet vagy a második soros port elhagyása. A GameCube régiókódolt, így eltérő régiójú játékokat csak harmadik féltől származó szoftver segítségével lehet játszani.

Megjelenésekor pozitív fogadtatásban részesült, méltatták az ergonomikus kontrollerjéért, bőséges és minőségi játékkinálatáért, de kritizálták a kinézetéért és tényleges újítások hiányáért. A GameCube forgalmazását a Nintendo 2007-ben hagyta abba. Világszerte 21,74 millió darabot adtak el a konzolból.^[15] A GameCube-on indultak el olyan videójáték-franchise-ok, mint a Pikmin vagy az Animal Crossing sorozatok, illetve segített megújítani olyan sorozatokat, mint a Metroid a Metroid Prime játékkal és a Luigi sorozatot a Luigi's Mansion játékkal. A konzolra megjelent játékok visszamenőlegesen kompatibilisek a Wii-vel a GameCube kontrollerével és memóriakártyájával együtt. A Nintendo 2007-ben abbahagyta a GameCube gyártását. Az utódja, a Wii 2006. november 19-én jelent meg, ami GameCube lemezeket is tud olvasni és GameCube kontroller hozzácsatlakoztatásával lehet velük játszani is.

1. ↑ https://www.hwsw.hu/index.php/hirek/17499/a-tajvani-q-run-technology-havi-300-ezer-gamecube-konzolt-gyart-a-nintedo-szamara.html
2. ↑ http://edition.cnn.com/2001/TECH/fun.games/08/24/gamecube.release.idg/
3. ↑ https://www.cnet.com/news/nintendo-reports-record-gamecube-launch/
4. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/1943247.stm
5. ↑ ^{a b} https://www.gamespot.com/articles/gamecube-price-reduced-in-australia/1100-2862427/
6. ↑ https://www.nintendoblast.com.br/2013/04/especial-as-diferentes-versoes-e.html
7. ↑ https://money.cnn.com/2001/05/21/companies/gamecube/
8. ↑ https://www.eurogamer.net/articles/2012-05-03-gamecube-celebrates-10th-birthday-in-the-uk
9. ↑ https://www.gamespot.com/articles/nintendo-cuts-price-for-european-gamecube-launch/1100-2862208/
10. ↑ https://web.archive.org/web/20151121221925/http://info.abril.com.br/aberto/infonews/082002/23082002-3.shl
11. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/1543848.stm
12. ↑ https://web.archive.org/web/20180520180057/http://spong.com/article/11856/Nintendo-Confirms-The-GameCube-Is-Officially-Dead
13. ↑ Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
14. ↑ Archivált másolat. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
15. ↑ Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>