Ostrava

Ostrava
Látkép az Újvárosházáról
Ostrava címere Ostrava zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Morva-sziléziai
Járás	Ostrava városi
Kerületei	23
Polgármester	Tomáš Macura (ANO)
Irányítószám	702 00
Testvérvárosok	Lista Split Miskolc Drezda Oral Coventry Katowice Kassa Pittsburgh Shreveport Pireusz Szumi
Népesség
Teljes népesség	284 765 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1573 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	214,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 50′ 08″, k. h. 18° 17′ 33″49.835555555556, 18.292549.835556°N 18.292500°EKoordináták: é. sz. 49° 50′ 08″, k. h. 18° 17′ 33″49.835555555556, 18.292549.835556°N 18.292500°E
Ostrava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrava témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva-sziléziai kerület központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brno és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.^[2] Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.^[3]

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rothschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság "acél szíve". A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidek) turistáinak egyik kiindulópontja.

1. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
2. ↑ Školní atlas : Česká republika a Evropa (Iskolai atlasz: A Cseh Köztársaság és Európa), SHOCart, Vizovice, 2005
3. ↑ cseh nyelven: Ostrava városi járásának jellemzése, ČSÚ Ostrava, czso.cz