Pentium III

Pentium III.
Gyártás	1999-2003
Tervező	Intel
Gyártó	Intel
Max CPU órajel	400 MHz - 1,4 GHz
FSB sebességek	100 MHz - 133 MHz
Gyártás technológia méret	250 nm lithography process 180 nm lithography process 130 nm lithography process
Utasításkészlet	IA-32 MMX SSE-P6
Mikroarchitektúra	P6
Magok száma	1
Magok nevei	Katmai, Coppermine, Coppermine T, Tualatin
Tokozás	Slot 1 Socket 370 Socket 479 (mobil)
Előd	Pentium II
Utód	Pentium 4 Xeon
A Pentium III. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentium III. témájú médiaállományokat.

A Pentium III az Intel 1999. február 26-án bemutatott, 32 bites, x86-os (egész pontosan hatodik generációs Intel P6) mikroarchitektúrára épülő asztali és hordozható számítógépekbe egyaránt gyártott processzora. A széria nagyon hasonlított az elődeihöz, vagyis a Pentium II processzorokhoz. A legszembetűnőbb fejlesztés az SSE utasításkészlet támogatása volt, ami a multimédiás és 3 dimenziós grafikát használó alkalmazások feldolgozását hivatott gyorsítani, valamint egy olyan technológia felhasználása, ami lehetővé tette, hogy a gyártósoron minden processzor egy egyedi, chipbe égetett azonosítót kapjon.

A Pentium II-höz hasonlóan a Pentium III szériából is készültek alsóbb kategóriás Celeron és felsőbb kategóriás, szerverekbe és munkaállomásokba szánt Xeon jelzésű processzorok. A szériát a Pentium 4 követte, de a Tualatin mag később alapul szolgált egy más irányzatú processzorcsaládhoz, a Pentium M-hez is. A Pentium M processzorok P-M nevű architektúráját ugyanis a Tualatin processzorokban használt P6 mikroarchitektúrából fejlesztették, nem pedig a Pentium 4-nél felhasznált NetBurst-ből, ami később az energiatakarékos Intel Core architektúrájának alapjává vált.

A Pentium III volt az első Intel processzor, ami átlépte az 1 GFLOPS (egymilliárd lebegőpontos számítás másodpercenként) álomhatárát.