Presbiterianizmus

A presbiterianizmus egy ága a református kereszténységnek. Főként református és "presbiteriánus" egyházaknak nevezik azokat a protestáns egyházakat, amelyek a 16. századi Svájcban kibontakozott reformációból származnak.^[1]

A presbiteriánus egyházak megnevezése a presbiteriánus egyházkormányzási formából ered, amiket a gyülekezetek képviselői, a presbiterek gyűlései kormányoznak. A református egyházakra általánosan ez a jellemző, de amikor nagy kezdőbetűvel írjuk, a Presbiteriánus azokat az egyházakat jelöli, amelyek az angolszász, illetve skót puritán mozgalomból indult református eszmeiséget a magukénak tekintik.^[2]

Korai szakaszában, szűkebb értelemben az angol-skót református egyházakat nevezték így. A Brit-szigeteken helyileg domináns anglikán egyház a római katolikus egyháztól ugyan függetlenedett, és be is vezetett bizonyos helyeselt reformokat, de pl. a püspöki berendezkedést is megtartotta. Az itt alakuló kálvinista egyháznak inkább a szervezeti struktúrája adta a megnevezését, mint csupán a “református” jelző. A presbiteriánusoknak a Westminsteri hitvallása több kérdésre és kifinomultabban kiterjedt, mint az európai kontinentális református egyházak hitvallásai, ezek adják a presbiteriánus specifikumokat, egy szűkebb meghatározást, de teljes összhangban vannak a többi református hitvallással, és tágabb értelemben világszerte elterjedt megnevezése a református kereszténységnek.^[1]

1. ↑ ^{a b} Reformed and Presbyterian churches. britannica.com, James C. Spalding, John Colin Stillwell, 2010. augusztus 9. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
2. ↑ Benedict, Philip. Christ's Churches Purely Reformed: A Social History of Calvinism. New Haven: Yale University Press, xiv. o. (2002). ISBN 978-0300105070 
3. ↑ Presbyterian Church in Ireland. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)