Reumatoid artritisz

Reumatoid artritisz
A kéz ízületein jelentkező és azokat deformáló reumatoid artritisz
'Szinonimák	Reumás ízületi gyulladás, krónikus sokízületi gyulladás
Latinul	Polyarthritis chronica progressiva
Angolul	Rheumatoid arthritis
Osztályozás
BNO-10	M05-M06
BNO-9	714
'	...
Főbb tünetek	chronic secondary musculoskeletal pain
Adatbázisok
OMIM	180300
DiseasesDB	11506
MedlinePlus	000431
MeSH ID	D001172
A Wikimédia Commons tartalmaz Reumatoid artritisz témájú médiaállományokat.

A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun kórkép, amelyre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai jellemzőek, azonban más szerveket is érinthet.^[1] Kialakulásának oka nem teljesen ismert, a veleszületett genetikai hajlam mellett környezeti hatások (dohányzás, egyes vírusfertőzések) is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Mindazonáltal a genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékát a genetikai faktorok teszik ki.^[1][2]
A betegség során az érintett ízület tokjában gyulladásos reakció alakul ki, az ízületi üregben folyadék halmozódik fel, majd heges kötőszövet, ún. pannus tölti ki az ízületi üreget, ami az ízület mozgásának maradandó korlátozásával jár. A folyamattal egy időben az ízületet alkotó csontok és azok porcfelszínei is károsodnak. A betegség az ízületek mellett érintheti a tüdőt, a szívet borító savós hártyát, a mellhártyát, a szemet és a bőrt is, azok gyulladását okozva. A betegség diagnózisát a klinikai tünetek mellett a rá jellemző laboreltérések (pl. autoantitestek jelenléte a vérben) és az ízületekről készült képalkotó vizsgálatok (pl. röntgen) szolgáltatják.
Kezelésének célja a gyulladásos folyamatok megszüntetése, ezáltal a későbbi szövődmények és mozgáskorlátozottság megelőzése. A nem-gyógyszeres kezelés magába foglalja a fizikoterápiát, gyógyászati segédeszközök használatát, életmódbeli változtatásokat. Jótékony hatásuk mellett ezek nem akadályozzák meg a gyulladásos reakciókat és az ízületek károsodását, ennek megelőzésére gyógyszeres kezelésre van szükség. A reumatoid artritisz kezelésére sokféle gyógyszert alkalmaznak, így az akut tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentő gyógyszereket, köztük szteroidokat használnak. Hosszútávú kezelésként az ún. betegséglefolyást módosító reumaellenes szereket (angolul: disease-modifying antirheumatic drugs, DMARD) használnak, amelyek lassítják a betegség progresszióját.^[3] A betegség kezelésében célzott biológiai terápiát is alkalmaznak, mely elsősorban a gyulladásos folyamatokat mediáló citokin, a TNF-α ellen termeltetett monoklonális antitestek használatát jelenti, de más célmolekulákat blokkoló szerek is használatosak.^[4]

1. ↑ ^{a b} Scott DL, Wolfe F, Huizinga TW. (2010. September). „Rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Lancet. 376 (9746), 1094-108. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60826-4. PMID 20870100. 
2. ↑ Kurkó J, Besenyei T, Laki J, Glant TT, Mikecz K, Szekanecz Z. (2013. October). „Genetics of rheumatoid arthritis - a comprehensive review.” (angol nyelven). Clin Rev Allergy Immunol. 45 (2), 170-9. o. DOI:10.1007/s12016-012-8346-7. PMID 23288628. 
3. ↑ Majithia V, Geraci SA. (2007. November). „Rheumatoid arthritis: diagnosis and management.” (angol nyelven). Am J Med. 120 (11), 936-9. o. PMID 17976416. 
4. ↑ Takeuchi T. (2011). „Revolutionary change in rheumatoid arthritis management with biological therapy.” (angol nyelven). Keio J Med. 60 (3), 75-81. o. PMID 21979826.