Sumerek

Sumerek

Vallások

sumer vallás

A sumerek^[1] ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig. A Tigris és az Eufrátesz folyók mentén telepedtek le. Ők magukat szag-gigának, „fekete fejűeknek” (akkád nyelven: szalmat kakkdim) hívták. Hammurapi idején a „feketefejű” egyszerűen közembert jelentett, s ebben a jelentésben élt az asszír királyok korában is felirataik szerint. A sumer szó a Sumer és Akkád királya kifejezésben tűnik fel az Akkád Birodalom felirataiban, a területre utaló šumērû formában. Eredete homályos. Az újkorban nevezték el a népet ezen kifejezés alapján sumereknek. A korabeli időben az identitás alapja a városhoz való tartozás volt, nem a nyelv.

Velük jelent meg az államiság és az írás Mezopotámiában. A templomok köré szerveződő városállamaik – amelyeket templomállamnak is neveznek – egymással harcoltak a földekért és a Sumer feletti főhatalomért. Átmeneti sikeres egyesítésük után végül egy külső erő, az Akkád Birodalom egyesítette őket. A gutik uralma után a III. uri dinasztia révén még egyszer önálló birodalmat alkottak, végül az újabb sémi bevándorlók birodalmában, az Óbabiloni Birodalomban felolvadtak. Kultúrájuk azonban még több mint egy évezredig meghatározta az újonnan jövők kultúráját, civilizációját, hitvilágát.

1. ↑ Nem sumér, sumir vagy szumír.