Szentendre | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: a Blagovesztenszka-templom, az óváros látképe a Dunáról, a Centrum fagylaltozó az óvárosban és Fő tér | |||
| |||
Becenév: A festők városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szentendrei | ||
Polgármester | Fülöp Zsolt (TESZ)[1] | ||
Irányítószám | 2000 | ||
Körzethívószám | (+36) 26 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 28 444 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 588,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 110 m | ||
Terület | 43,82 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5] | ||
Földrajzi középtáj | Duna menti síkság[5] | ||
Földrajzi kistáj | Vác–Pesti-Duna-völgy[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 19° 04′ 21″47.673333°N 19.072500°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 19° 04′ 21″47.673333°N 19.072500°E | |||
Szentendre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendre témájú médiaállományokat. | |||
Szentendre (németül: Sankt Andrä, szerbül: Сентандреја, szlovákul: Svätý Ondrej) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatókat.
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút.
Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2021-ben elérte a 28.040 főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.[forrás?]
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) ”24önkvál”
nevű lábjegyzeteknek