A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Tuspa | |
Van | |
Tuspa vára ma | |
Alapítás | i. e. 9. század |
Alapító | I. Szarduri |
Lakói | hajok |
Beszélt nyelvek | urartui |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1700 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 30′ 36″, k. h. 43° 37′ 12″38.510000°N 43.620000°EKoordináták: é. sz. 38° 30′ 36″, k. h. 43° 37′ 12″38.510000°N 43.620000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuspa témájú médiaállományokat. |
Tuspa vára Urartu első jelentős erődítménye, az ország fővárosa a teljes fennállása alatt. Valószínűleg I. Szarduri alapította, a későbbi uralkodók – bár nem feltétlenül itt volt a rezidenciájuk – fővárosként tekintettek rá. Urartu valamivel több, mint két évszázad fennállás után elbukott, de az erőd még sokáig fontos helyőrség maradt. Az Óperzsa Birodalom idejéből I. Khsajársá perzsa király feliratai igazolják ezt. Az erőd körül kialakuló település ma is létezik Kelet-Törökországban, ma Van a neve, a későbbi korok erődjének Van Kalesi.
Neve urartui nyelven Tušpa (URUtu-uš-pa), amit az asszírok Turušpa formában írtak át. Örmény nyelven Տոսպ, azaz keleti nyelvjárásban Toszp, a nyugatiban Doszb. A név valószínűleg a Van-tó urartui nevéből adódik (vagy fordítva), amit nem ismerünk, de a görögök Θωσπῖτις λίμνη (Thószpitisz limné) néven ismerték, ami azt valószínűsíti, hogy a tónak is Tuspához hasonló hangalakú neve volt. Egy örmény legenda szerint Sammuramat asszír királynőnek nagy szerepe volt Tuspa kiépítésében, így nem csak a Szemiramisz-csatorna kapta róla a nevét, hanem sokszor az egész várat Szemiramakert (Szemiramaszen) néven nevezik.
1826–1829 között Friedrich Eduard Schulz professzor tanulmányozta először a romokat, aki még asszír erődítménynek vélte azokat. Az 1915–1916-os ásatási szezonban orosz régészek fedezték fel II. Szarduri sírját. 1948-ban egy kisebb angol expedíció ásatott, de a területen egészen a legutóbbi időkig a rablóásatások voltak jellemzőek.