Back Hongaarse Rewolusie van 1956 AF الثورة المجرية 1956 Arabic Revolución húngara de 1956 AST Macar inqilabı (1956) AZ ماجار اینقیلابی (۱۹۵۶) AZB 1956 йылғы мадьяр ихтилалы BA Венгерскае паўстанне (1956) BE Вугорская рэвалюцыя 1956 году BE-X-OLD Унгарско въстание (1956) Bulgarian Dispac'h Hungaria 1956 BR
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Magyarország történelme |
|---|
 |
| Korai évek |
| Középkori történelem |
|
Árpád-kor Magyar Fejedelemség • Magyar Királyság • Árpád-ház • tatárjárás Vegyesházi királyok kora Anjou-kor • Magyar–lengyel perszonálunió • Jagelló-kor |
| Kora újkori történelem |
|
Török háborúk időszaka mohácsi csata • török hódoltság • a török kiűzése Magyarországról Kora újkori Magyar Királyság Királyi Magyarország • Erdélyi Fejedelemség • magyar belháború • a reformáció Magyarországon Abszolutizmus kora Rákóczi-szabadságharc • betelepítések |
| Hosszú 19. század |
|
Reformkor • 1848–49-es forradalom és szabadságharc • Magyar Állam • Bach-korszak • passzív ellenállás Osztrák–Magyar Monarchia kiegyezés • Transzlajtánia • Magyarország az első világháború |
| 20. századi történelem |
|
Első Magyar Köztársaság • őszirózsás forradalom • Tanácsköztársaság 1920–1945 között trianoni béke • Magyarország a második világháborúban 1945–1956 között Második Magyar Köztársaság • Magyar Népköztársaság • Rákosi-korszak • 1956-os forradalom és szabadságharc 1957–1989 között MSZMP • gulyáskommunizmus |
| Jelenkori történelem |
| Lásd még |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca,[5][6] amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.[7]
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.[8] Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek.[9] Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.[10] A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer,[11] más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve[12] (egy részük azonban nemsokára visszatért).
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást[13] és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.[14] Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.[15]
- ↑ október 28-ig
- ↑ Összecsapások a szovjetekkel a magyar határnál
- ↑ Logusz, Michael O.. The Waffen-SS 14th Grenadier Division 1943–1945. p. 49. (1997)
- ↑ Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora, Beszélő Online
- ↑ Az 1956-os forradalom és szabadságharc Archiválva 2016. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, erettsegizz.com
- ↑ Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc követelései és programja , mek.oszk.hu
- ↑ Krónika 1956, főszerkesztő: Izsák Lajos, szerkesztő: Stemler Gyula, Kossuth Kiadó/Tekintet Alapítvány, Budapest, 2006, 174. o.
- ↑ Október 30.: Győzött a forradalom, ÁVH-sokat végeztek ki az utcán
- ↑ 1956. november 4. | A szovjet hadsereg inváziót indít a magyar forradalom leverésére
- ↑ A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt.
- ↑ Az 1956-os kivándorlás népességi hatásai, ksh.hu
- ↑ Soós Katalin: 1956-os magyar menekültek a statisztikai adatok tükrében Archiválva 2013. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, natarch.hu
- ↑ A forradalom és szabadságharccal összefüggésben életét vesztett személyekadatai (a megtorlás áldozatai külön táblázatban) Archiválva 2016. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, bp18.hu
- ↑ 1990. évi XXVIII. törvény az 1956 októberi forradalom jelentőségének törvénybe iktatásáról, Jogtár
- ↑ Magyarország Alaptörvénye. [2012. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)