Arthur Schopenhauer | |
Született | 1788. február 22. Danzig, Nyugat-Poroszország |
Elhunyt | 1860. szeptember 21. (72 évesen) Frankfurt am Main |
Állampolgársága | porosz |
Szülei | Johanna Schopenhauer Heinrich Floris Schopenhauer |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | légzési elégtelenség |
Sírhelye | Frankfurt am Main város temetője[1] |
Filozófusi pályafutása | |
Kontinentális filozófia XIX. század | |
Iskola/Irányzat | Idealizmus |
Érdeklődés | Metafizika, Esztétika, Fenomenológia, Pszichológia |
Akikre hatott | Wagner, Nietzsche, Wittgenstein, Freud, Jung, Hermann Hesse, Thomas Mann |
Akik hatottak rá | Kant, Platón, Rousseau, Giacomo Leopardi, Spinoza, Berkeley, Hume, René Descartes, Buddhizmus, Ind filozófia |
Fontosabb nézetei | Az akarat és képzet |
Fontosabb művei |
|
Arthur Schopenhauer aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Schopenhauer témájú médiaállományokat. | |
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta.